Majomkísérletes modellben már működött a módszer, melynek során az agy dopamintermelését őssejtek segítségével pótolják.
A Parkinson-kór során az agy substantia nigra nevű területén lévő dopamintermelő sejtek pusztulnak el, ami remegő mozgáshoz, merevséghez és a mozdulatok lassulásához vezet. A betegek zöme fáradtságról, fájdalomról, depresszióról és székrekedésről is beszámol, mely tünetek a betegség előrehaladása során egyre súlyosbodnak.
A betegség leggyakoribb 50 éves kor felett, Magyarországon körülbelül 18-20 ezer embert érint, viszont a betegek huszada 40 év alatti. A Parkinson-kór jelenlegi kezelése dopamintartalmú gyógyszerek szedéséből áll, melyek agy dopaminszintjét hivatottak megemelni, így stimulálva a dopaminérzékeny agystruktúrákat, mérsékelve a tünetek.
Dr. Lorenz Studer és a Memorial Sloan-Kettering Rákközpont (New York) munkatársai majmok agyába olyan őssejteket juttattak, melyek képesek voltak pótolni az elpusztult idegsejtek dopamintermelését. A módszer sikeresen rendezte az állatok mozgásproblémáit. Az áttörő felfedezés - amennyiben embereknél is hatásosnak bizonyul - akár a Parkinson-kór gyógyíthatóságához is hozzájárulhat. Korábban még nem volt teljesen ismert az a jelpálya, melynek következménye az őssejtek dopamintermelés irányába való elköteleződése lenne. Az eddig alkalmazott módszerek eredményeként kialakult sejtek képesek voltak ugyan a dopamintermelésre, azonban az állatok állapotában csak korlátozott javulást tapasztaltak. Az új módszer azonban megoldotta a problémát.
A kutatók majdnem egy évtizede kísérleteznek olyan módszerrel, melynek során az idegrendszeri degenerációs betegség (például Alzheimer-kór, Parkinson-kór, amiotrófiás lateralszklerózis) következtében elpusztult idegsejteket mesterséges úton próbálják pótolni. Azonban az egerektől származó őssejtekből nyert dopamintermelő sejtek eredményeit emberi sejtek esetében idáig nem sikerült reprodukálni. Ráadásul a módszer biztonsági aggályokat is felvet, ugyanis felmerült, hogy az így létrejövő dopamintermelő sejtek elősegíthetik egyes daganatok kialakulását és növekedését. Emiatt aztán a klinikai vizsgálatok beindítása még várat magára.
Az új, a Nature című folyóirat oldalain közölt vizsgálat azokat a speciális biokémiai jelátviteli folyamatokat mutatja be, melyek az őssejtek megfelelő típusú dopamintermelő idegsejtekké való átalakulását segítik elő. Az állatkísérlet során a Parkinson-kórban szenvedő állatok hat injekciót kaptak, mindegyik legalább egymillió sejtet tartalmazott. A kialakuló neuronok sikeresen túléltek, új kapcsolatokat hoztak létre, és visszaállították egerek, patkányok és majmok mozgását anélkül, hogy daganat alakult volna ki. Mindazonáltal a humán gyógyászatban való alkalmazás esetén szigorúbb biztonsági előírásoknak kell megfelelni, így a biomérnököknek lesz még bőven tennivalója.
Animáció: HáziPatika.com
