Dr. Komlósi Zsolt az Európai Tüdőgyógyász Társaság egyéves ösztöndíjával ment ki először a svájci Davosba 2010-ben, és az ottani asztmakutatással foglalkozó intézetben (SIAF) kezdett foglalkozni az allergiás asztmabetegség immunológiai alapjaival, számolt be róla a Semmelweis Egyetem . Mivel az allergia egyik alapvető mechanizmusa az immunreguláció hiánya, ezért rendkívül fontos a betegség megértése szempontjából a folyamat minden építőkockáját megismerni.
Munkájuk középpontjában a később innate limfoid sejteknek elnevezett sejtek kutatása állt, melyek kis számban fordulnak elő az emberi szervezetben, a keringő vérben és a nyirokszervekben: ezek sokáig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. Dr. Komlósi Zsolt és munkatársai alapkutatásuk során elsőként foglalkoztak az innate limfoid sejtek és a B-sejtek kölcsönhatásának vizsgálatával. Kutatásuk szerint az innate limfoid sejtek segítik a tranzicionális, regulációs B-sejtek kialakulását a szervezetben - ezeknek fontos szerepük van a megfelelő immunreguláció biztosításában.
"Allergiában a regulációs B-sejtek szerepe eddig kevéssé volt ismert. Mi ennek a sejtféleségnek az eredetét kíséreltük meg feltárni, és azt találtuk, hogy egy újonnan felfedezett sejttípus, a hármas típusú innate limfoid sejt segíti ezen sejtek kifejlődését az élő szervezetben. Ez a regulációs B-sejt-indukciós mechanizmus nem működik megfelelően allergiás betegségekben, például allergiás asztmában" - számolt be a kutatási eredményekről Dr. Komlósi Zsolt.
Az immunterápia forró téma jelenleg az allergia oki kezelésében, és bár pollenallergiában egyelőre nem működik jól, rovarméreg-allergiákban kitűnő eredmények érhetőek el. A sikeres immunterápia a regulációs B-sejtek számának növekedésével jár együtt, Dr. Komlósi Zsolt szerint pedig a B-sejtek és az innate limfoid sejtek kölcsönhatásának más betegségekben is fontos szerepe lehet. Jelenleg a hemopoetikus őssejttranszplantáción átesett betegeket érintő GVHD -ban (graft versus host betegség) vizsgálják a szerepét.
