Mostanáig a legöregebb felfedezett homo sapiens egy 200 ezer éves lelet volt, amelyet Kelet-Afrikában ástak ki a paleontológusok. Az új, Marokkóban előkerült leletet (három fiatal felnőtt, egy kamasz és egy 7-8 éves korában meghalt gyerek maradványait) viszont 300 ezer évesnek mondják a tudósok a Nature -ben megjelent cikkükben.
A lelet arra utal, hogy a modern ember evolúciója párhuzamosan több helyen is zajlott a kontinensen belül. "Nincs Édenkert Afrikában... vagy ha van, akkor az maga a teljes Afrika" - mondta a Nature-cikk egyik szerzője, Jean-Jacques Hublin , a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
A mostani lelet Jebel Irhoudból származik, ahol hasonló fosszíliákat már az 1960-as években is kiástak, de akkor csak 40 ezer évesnek gondolták. Időközben egy modernebb korbecslési eljárást kezdtek alkalmazni a feltárás után, így kiderült, hogy a Jebel Irhoudnál kiásott maradványok valójában nagyságrendekkel régebbről származnak.
A számítógépes rekonstrukciók alapján a 300 ezer éves homo sapiensek szemből nem különböznek sokban a mai embertől, még a fogaik is igen hasonlóak a mieinkhez. A koponyájuk hátsó része viszont még az emberelődökére emlékeztetően lapos és elnyúlt, így valójában a modern ember felé vezető átmenetet mutatják meg. Ez is azt támasztja alá, hogy a homo sapiens nem már "kész" állapotában hódította meg az afrikai kontinenst, hanem korai változatának egyszerre voltak primitív és fejlett jegyei, és a földrész fokozatos meghódítása során fejlődött az ismert modern emberré.
Forrás: Index.hu
