Mellbimbója mindkét nem képviselőjének van, ráadásul a férfi és a női mell fizikai felépítésében alig van eltérés. Ennek a kis kitüremkedésnek nők esetében kiemelt szerepe van a csecsemők táplálásában, míg a másik nemnél nincs jelentősebb funkciója. A férfiaknak egyébként azért van mellbimbójuk, mert az emberi test ezen része azelőtt alakul ki - a negyedik, ötödik héten -, mielőtt a kromoszómák "eldöntenék", hogy fiú vagy lány lesz-e a magzat. Az állatvilágban ritka esetben megfigyelhető, hogy a hím veszi át a csecsemő táplálását, és kevesen tudják, de biológiailag a férfiak is képessé válhatnak a szoptatásra - írja az Index .
Hadifoglyoknál is megfigyelték
Háziasított állatok esetében - például kecskéknél, macskáknál és tengerimalacoknál - megfigyelték már, hogy a hímek is tudják az utódaikat szoptatni. Állandó jelleggel azonban csak a dayak gyümölcsdenevérek hímjeinél észlelték ezt a nőstényektől átvett feladatot. De nemcsak ők képesek rá, hanem a férfiak is.
Mind a férfiak, mind a nők mellszövete tartalmaz úgynevezett alveolusokat, amelyek a tejkiválasztásban szerepet játszó sejtekhez szükségesek. A szoptatás és a tejtermelés folyamatát a prolaktin nevű hormon határozza meg, amelynek termelését az agyalapi mirigy szabályozza. A nem terhes nők szervezetében általában kétszer annyi prolaktin van, mint a férfiakéban, terhesség alatt és után pedig az érték akár a tízszeresére is nőhet. Megállapították azonban, hogy a férfiak prolaktinszintje is elérheti a tejtermeléshez szükséges kiugró szintet.
A férfiaknál megjelenő tejszivárgás többnyire valamilyen rendellenesség tünete. Nem kizárt, hogy májcirrózis a kiváltó oka, de az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz rendszertelen működése szintén okozhat tejszivárgást. A második világháborúban a hadifoglyokon tapasztaltak tejkiválasztást, akikben az éhezés és az egyoldalú táplálékbevitel felborította a hormonális egyensúlyt.
