A svéd EU-elnökség prioritása a fenntartható gazdálkodási gyakorlat kialakítása a lehető legtöbb területen. A legkézzelfoghatóbb terület a vegyszermentes, kisüzemi élelmiszer-előállítás, amely egy régóta várt élelmiszerreformot alapozhat meg, és erre egyébként a fogyasztóknak is hatalmas az igénye – írja a napi.hu.
Hosszabb élettartam, kevesebb hulladék
Ez az elképzelés már többször téma volt az unióban, mivel sokkal fenntarthatóbb, mint az egyszeri felhasználásra és a folyamatos fogyasztásösztönzésre épülő lineáris gazdasági berendezkedés. A különböző ágazatokban ugyanakkor még hiányoznak a jó gyakorlatok és az átállást elősegítő, kézzel fogható stratégiák, ám most a svéd EU-elnökség érdemben előmozdíthatja ezt a folyamatot.
A körforgásos gazdálkodás merőben megváltoztatná a fogyasztási szokásokat: érdemi változást hozna többek között, ha a tartós fogyasztási cikkeket minél hosszabb élettartamra gyártanák. Ezek másodfelhasználására is meglenne a lehetőség, vagyis a megjavításukra, vagy az újbóli felhasználásukra a gyártásban. A cél, hogy a növekvő hulladékmennyiség helyett szinte mindent vissza lehessen forgatni a gazdaság különböző területeire.
Az újrahasznosítás nem csak a hulladékfeldolgozást jelenti. Ide sorolható többek közt az élelmiszer-melléktermékből gyártott bioüzemanyag, az újrahasznosítással a gyártásban ismételten felhasználható alapanyagok, vagy a haszonállatok melléktermékével trágyázott, vegyszer használata nélkül termelő biokertészetek.
A cél: elkerülni a klímakatasztrófát
Az Európai Unió minden korábbinál ambiciózusabb terveket készített az utóbbi években annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük és 2050-re egy környezetbarát, az erőforrásokkal fenntarthatóan gazdálkodó társadalmi és gazdasági modellre térjen át a közösség.
A vidéki területek fenntarthatóbb működésében kiemelt szerepet kap ez a modellváltás. Olyannyira, hogy a napokban immár a tagállamok alkotta tanács szintjén kezdődnek egyeztetések. Az uniós Közös Agrárpolitika kiemelt támogatást nyújt ebben az uniós költségvetési ciklusban a biogazdaságok elindításához, vagyis a vegyszer- és műtrágyamentes organikus gazdálkodás térhódításához. Ehhez elsősorban a családi gazdaságok és az őstermelők tudnak hozzájárulni, ráadásul a fenntartható termelési technikáknak több évszázados hagyományai vannak. A jól bevált módszerek mellett pedig a folyamatos innovációs törekvések is jövőképet adnak a kisgazdaságok átalakulásához.
A gazdaságoknak össze kell fogniuk
Elsősorban a kertészeti ágazatokban és az állattartásban jelenhetnek meg rövid idő alatt nagyobb számban az új, fenntartható kisgazdaságok. Az organikus növénytermesztés több kisebb területű birtokon képzelhető csak el, a szántóföldi növénytermesztés érdemi kiváltására nem alkalmas és a multinacionális agrárvállalatok pozícióit sem veszélyezteti érdemben. A minősített organikus termékek piacra juttatását, majd a folyamatos ellátást csak úgy lehet garantálni, ha a gazdaságok közösen értékesítenek, mivel egy-egy gazdaság képtelen annyi terméket előállítani, amivel érdemi piaci jelenlétre tud szert tenni.
