A bőrnek négy alaptípusa van – normál, száraz, zsíros, kombinált –, azt határozzák meg, hogy az adott embernél milyen a faggyútermelése, a víztartalma, illetve a hámképzése. A bőrtípusok örökölhetők, tehát jó eséllyel valamelyik szülőnkére fogunk hasonlítani e téren is.
A száraz bőr alapvetően zsírhiányos
Ha valaki a száraz bőrtípusúak táborát erősíti, akkor az azt jelenti, hogy a bőrét védő úgynevezett hidrolipid réteg nem tartalmaz elég olajat és vízmegkötő anyagot, nem termel elég faggyút és ceramidot, vagy más néven szaruzsírt. Gyakorlatilag a bőrszárazság nem más, mint zsírhiány, aminek hatására könnyen szökik a bőrből a nedvesség.
Az ilyen típusú bőr gyakran feszül, húzódik, tapintásra érdes, akár kifejezetten “reszelős” is lehet helyenként, a pórusok mérete viszont nem látványos. Nem fénylik, inkább mattnak mondható és helyenként kisebb hámló foltok is megfigyelhető rajta.
A vízhiányos bőr szomjazik
A vízhiányos állapotot úgy érdemes elképzelni, hogy a bőrünk szomjas, legyen a típusa akármilyen is. A hidratáló krémeket, szérumokat, arcpermeteket villámgyorsan magába szívja, tapintása enyhén érdes is lehet, még akkor is ha egyébként zsíros, csillog, fénylik, pattanásos, mitesszeres vagy éppen tágak a pórusok. Akik sminkelnek, azok abból is észrevehetik, hogy vízhiányos a bőrük, hogy egy idő után az alapozó, amit használnak, foltos lesz, mivel a bőr kiszívja a víztartalmát.
Az arcbőr színe gyakran fakó, akár szürkés is lehet. A vízhiányos bőrállapot kialakulásának számos oka lehet, a napos, száraz idő, a szél, a száraz levegő, a stressz, bizonyos gyógyszerek szedése, nem megfelelő kozmetikumok használata, de akár a túlzásba vitt alkohol- vagy koffeinfogyasztás, vagy az is, ha nem fogyasztunk elég fehérjét.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a vízhiány lehet felszíni és mélyrétegi is, és a tinédzserkor elmúltával szinte bármilyen életkorban kialakulhat. A felszíni vízhiány a felhámot, tehát a bőr legfelső rétegét érinti, míg a mélyréteginél már az irha és a bőralja szövetállománya is dehidratált. Ez utóbbi állapot 35-40 éves kor felett már kifejezetten gyakori, és általánosságban is elmondható, hogy 25-30 éves kor után már igen kevés olyan bőr van, amelyet nem érint a vízhiány valamilyen formában.
Éppen ezért minden bőrre ráfér a hidratálás, csakhogy nem mindegy, hogy milyen hatóanyagokkal, ugyanis a száraz, tehát zsírhiányos, illetve a vízhiányos állapotú bőröknek másfajta kezelésre van szüksége.
Milyen hatóanyagokat érdemes keresni?
A száraz bőrnek olajokra és zsírsavakra van szüksége, amelyek egyfajta védőréteget képeznek a sejtek körül, illetve a bőrfelszínen, és nem hagyják, hogy a bőr túl sok vizet veszítsen. Olyan termékeket, krémeket érdemes keresni, amelyekben ceramidok, urea, lanolin, szkvalán, növényi olajok (például argánolaj, édesmandula olaj, avokádóolaj, makadámiaolaj, barackmagolaj) vagy shea vaj is található. Emellett figyeljünk arra, hogy amikor mosakszunk, sose legyen túl meleg a víz, mert az csak még jobban kiszáríthatja a bőrünket.
A vízhiány kezelésére nagyszerűek a géles állagú hidratálók, gélkrémek, hidratáló tonerek és arcpermetek – utóbbiakat naponta akár többször is használhatjuk, igény szerint, és akár a sminkelt bőrre is fújhatjuk őket. Vízhiányos bőrre remek hatóanyagok az olyan vízmegkötők, illetve természetes hidratáló faktorok (NMF- natural moisturizing factor), mint a hialuronsav, a nátrium-PCA, a betain, a glicerin, az aloe vera, a poliglutaminsav, a cukorszármazékok és a csiganyál.
A cikket Dr. Vass Ilona bőrgyógyász-kozmetológus lektorálta.
