A depresszió ellen használt gyógyszerek nem érnek többet a placebónál - derült ki a héten. Ám lehet, hogy nincs is szükség a depresszió kezelésére, egyre több bizonyíték szól ugyanis amellett, hogy a lehangoltság akár jó is lehet.
Azt hittük, hogy a depresszió a modern kor betegsége, amely kizárólag az állandó időhiánnyal küzdő, felgyorsult élet velejárója. Hiszen ugyan mitől lehetett volna depressziós a barlanglakó ősember?
Holott valószínűleg az volt - legalábbis egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a depresszió mindig is velünk volt. Ráadásul nem is betegség, hanem védekezési mechanizmus, amely enyhébb formájában segít az embernek abban, hogy egészségesen átértékelje a helyzetét és körülményeit - állítja egy tekintélyes brit pszichiáter.
Paul Keedwellnek, a hangulatzavaros betegségek szakértőjének meggyőződése, hogy a depresszió mindig is az emberi élethez tartozott, és már maga az a tény, hogy az evolúció során nem szabadultunk meg tőle, azt bizonyítja, hogy elősegítette az emberiség túlélését.
"A depressziónak vannak előnyei - ezért állandó jelenség. Ezt furcsa lehet hallani annak, aki éppen depresszióban szenved, de tény, hogy az állapot elmúlik" - állítja a pszichiáter, aki elmélete bizonyítására példákat is felsorol.
Egykori pácienseitől kapott e-maileket említ, amelyekben arról számolnak be, hogy a depresszió valószínűleg segített rajtuk, hiszen annak következtében változtattak a sorsukon, például új munkahelyet kerestek, vagy másik szakmába vágtak bele, és most sokkal boldogabb és teljesebb életet élnek. Volt olyan női betege, aki a betegsége miatt hagyta ott durva férjét - teszi hozzá.
A depresszió pedig nagyon sok embert érint: Nagy-Britanniában becslések szerint minden negyedik férfi és minden ötödik nő szenved tőle valamikor élete folyamán.
Keedwell szerint a depresszió nem csupán rugalmasabbá teszi az érintetteket. A pszichés gyötrelem kreatívabbá tesz, a gyógyulás utáni "újjászületés" pedig új szerelmet is hozhat az ember életébe. Azok, akik megtapasztalták a depressziót, empatikusabbá válnak a többi embernél, mert jobban megértik a mások szenvedését.
Híres depressziósok:
Arisztotelész, Tennessee Williams, Sylvia Plath, Ernest Hemingway, Paul Gaugin, Vincent van Gogh, Edgar Degas, William Blake, Winston Churchill, Robbie Williams, Sir Elton John, Ewan McGregor, Morrissey.
