100 ma élő ember közül közel 80 olyan krónikus betegségben szenved, amely életmódbeli tényezők (dohányzás, túlsúly, kevés mozgás) által kiváltott vagy legalább is befolyásolható . Így nem csoda, ha kitüntetett figyelemmel kísérjük az életmódunkat, főleg, ha változtatni kell rajta. De vajon új keletű tudásról van-e szó, amelyet elődeink még nem ismertek? A Biblia tanúsága szerint nem. Bár évezredekkel ezelőtt az embereknek nem állt rendelkezésére az életfolyamataink molekuláris szintű ismerete, mégis, megfigyelések útján értékes és időtálló következtetésekre és megállapításokra jutottak.
A táplálkozás már akkor is fontos kérdés volt mind minőségét, mind mennyiségét tekintve. Dániel próféta azt javasolta Babilon királyának, hogy kiválasztott szolgáinak 10 napig csak zöldséget és vizet adjon, és 10 nap után hasonlítsa össze őket azokkal, akik a palota húsokban és kalóriában gazdag étrendjét eszik (Dániel könyve 1:12-15). Ezzel nemcsak megvalósította az első kontrollált klinikai vizsgálatot, de be is bizonyította a zöldségekben gazdag, zsír- és kalóriaszegény táplálkozás előnyeit, hiszen a király, látva a különbséget, maga is áttért erre az étkezésre.
A falánkság bűne
Ma a különböző dietetikai útmutatók az Egyesült Államokban leírt és okostányéron szemléltetett tápanyag-összetételt javasolják, amelyet a Magyar Dietetikai Társaság is átvett némi módosítással. Nem meglepő módon ma az egészséges táplálkozás fele zöldség és gyümölcs kell(ene), hogy legyen, kiegészítve némi zsírszegény állati fehérjével (főleg baromfival és hallal) tejtermékkel és lassan felszívódó, magas rosttartalmú szénhidrátokkal. És mivel nemcsak a minőség, de a mennyiség is számít - ami már akkor is probléma volt -, a Példabeszédek Könyvében (23:20) egyértelmű útmutatást kapunk a mértékletességre: "Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!"
Civilizált életünk egyik nagy kihívása a mozgáshiány és abból eredő problémáink. Timóteus első levelében utal arra, hogy "A test edzése hasznos" , később pedig felhívja a figyelmet arra, hogy "Legyen gondod önmagadra..." Ma a heti 150 percnyi közepes intenzitású aerob mozgás is komoly kihívást jelent a lakosság nagy részének, és nemhogy az edzett szintet nem érjük el, de az egészség fenntartásához szükséges mozgásmennyiséget sem teljesítjük. Pedig a mozgás nemcsak a fogyókúrázóknak fontos, számtalan klinikai vizsgálat bizonyítja jótékony hatását az agyműködésre, az anyagcserére, a keringési és a légzési rendszerre vagy a mozgásszervekre. Ha sikerülne teljesíteni a heti 3X50 perc vagy napi félóra közepes intenzitású mozgást (amely lehet gyaloglás is), akkor eredményesen csökkenthetnénk a szív-és érrendszeri megbetegedések kockázatát, bizonyos anyagcsere betegségeket, javíthatnánk agyunk kognitív funkcióit és alvásunk minőségét.
Mindezt nem szükséges külön programként kivitelezni, a napi rutin kis változtatásával már sokat tehetünk az egészségünkért. Tegyük le a kocsit távolabb a munkahelyünktől, vagy szálljunk le a buszról 1-2 megállóval előbb, és használjuk a lépcsőt a munkahelyünkön a lift helyett.
Feleslegesen aggódunk
Az állandósult, krónikusan fennálló stressz is oki tényezője a gyakori krónikus megbetegedéseknek, és sokunk életének megrontója. De ki gondolta volna, hogy nemcsak nekünk vannak munkahelyi vagy megélhetési gondjaink, és a stresszes életmód sem a legújabb kor szülötte? Már Lukács is említi, és utal hiábavalóságára is. "De aggodalmaskodásával ki tudná közületek akár egy arasznyival is meghosszabbítani életét? (Lukács 12:25) Máté is hosszan fejtegeti az aggodalom hiábavalóságát: "Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja." (Máté 6:34)
Bár a stressz önmagában nem feltétlenül rossz, hiszen elengedhetetlen védekezési mechanizmusunk alapja, de az állandósult, romló teljesítményt eredményező stressz komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A stressz által kiváltott hormonszerű anyagok szervezetünk különböző részein fejtik ki - hosszú távon fennállva - káros hatásaikat és okoznak különböző egészségügyi panaszokat, így például fejfájást, hát- és izomfájdalmakat, alvászavart, elhízást, inzulinrezisztenciát, romló szellemi teljesítményt, depressziót.
És végezetül a Biblia általános üzenete a hit, a nagylelkűség, hála, szeretet és remény, mint pozitív érzelmek szintén bizonyítottan egészségmegőrző hatásúak. A hit legyen szó bármilyen felekezetről- az életmód tekintetében olyan pozitív megküzdési stratégiát ad, ami támogatja az egészséget. Az egészséges életmód alapjainak ismerete nem újkeletű tudomány - ahogy az Bibliából is látszik - hiszen több ezer évvel ezelőtt is ismerték az alapokat. Fontos, hogy ne felejtsük el ezeket az elveket, hiszen a mai ember számára is hasznos tanáccsal szolgálnak.
