Kiderült, hogyan egészítik ki keresetüket a magyarok

A magyar lakosság körében a legismertebb passzív jövedelemforrás a lakásbérbeadás – derült ki a Profession.hu állásportál felméréséből. Az online felmérést idén májusban készítették a passzív jövedelem elterjedtségéről és a tevékenység motivációiról. A 18-75 éves internetezők köréből a reprezentatív kutatásba 1000 embert vontak be.

Mennyi magyarnak van extra bevétele?

A felmérésből kiderül, hogy a magyar felnőtt lakosság 52 százaléka nem ismeri a passzív jövedelem fogalmát, bár a definíció tisztázását követően a megkérdezettek háromnegyede már ismert ilyen bevételi formákat. A válaszadók 67 százaléka számára a lakásbérbeadás volt a legismertebb, passzív bevételt generáló lehetőség. A pénzügyi befektetéseket 46 százalék, a tőzsdét 43 százalék, a saját internetes vállalkozást pedig 41 százalék sorolta ide.

A felmérés szerint a passzív jövedelmi forrásokat ismerők 25 százaléka profitál saját passzív jövedelméből. A teljes online elérhető lakosságra vetítve nagyságrendileg 1,2 millió ember van az országban, aki rendelkezik a fizetése melletti extra bevétellel. Többségüknek pénzügyi befektetéseik vannak (kötvény, értékpapír), amelyet az ingatlan-bérbeadás követ. A harmadik helyen holtversenyben áll a kriptovaluta-bányászat és -kereskedelem, illetve az MLM (multi-level marketing) típusú ügynöki tevékenység.

Mit várunk a passzív jövedelemtől?

A közlemény rámutatott arra is, hogy bár a passzív bevétel megszerzése sok esetben nem igényel komolyabb előképzettséget, a passzív jövedelemmel nem rendelkezők 83 százaléka nem is tervezi, hogy a közeljövőben belevág ilyen célból valamilyen tevékenységbe. A passzív jövedelemmel tervezők motivációja viszont szerteágazó a felmérés szerint. A válaszadók 42 százaléka több szabadidőt remél tőle hosszú távon, 37 százalékuk rugalmasabb időbeosztást, míg csaknem azonos arányban vannak azok, akik szórakoztató tevékenységet látnak benne.

A passzív jövedelemre vágyók több mint fele még nem tudja, mire használná a passzív bevételéből származó összeget. Ezzel szemben 31 százalékuk nyugdíjkiegészítés  céljából vágna bele a tevékenységbe. A megkérdezettek csaknem negyede pedig szeretné hosszú távon kiváltani az aktív jövedelmi forrását.