A fitnesztermekbe a májusi újranyitást követően a járványhelyzet előtti - 2019-es, 2020. januári - adatokhoz képest a vendégeknek csupán 30-60 százaléka tért vissza, az arányok régiónként változnak - mondta Nyárasdi Zsolt, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (MAFORSZ) elnöke.
Vidéken tértek vissza a legkisebb arányban
Az edzőtermek 2020. november óta folyamatosan zárva tartottak, a versenyszerűen sportolókat fogadhatták, a lakosság számára azonban csak május 1-jétől nyithattak újra , miután Magyarországon a koronavírus ellen beoltottak száma elérte a négymilliót. A versenyszerűen sportolók fogadása nem jelentett valódi segítséget a MAFORSZ elnöke szerint, mert ez a lehetőség csupán az edzőtermekbe járók kevesebb mint 10 százalékát érintette.
A vendégek visszatérési aránya vidéken 30 százalék körüli, az egyes régiók nagyobb városaiban található termeknél 40-50 százalék, míg a nagyvárosokban lévő, legjobban felszerelt edzőtermeknél elérheti akár a 60 százalékot is, ez utóbbi a tagságuk 7 százalékára igaz - fejtette ki a szövetség elnöke. A fogyasztói szokások megváltozásának részben a védettségi igazolvány hiánya és a megbetegedéstől való félelem az oka, valamint, hogy az emberek egy részének nincs pénze edzőterembe járni. Ráadásul a vendégek a járvány újabb hullámától tartva inkább napi jegyeket vásárolnak, a havi és az éves bérletek iránti igény jelentősen lecsökkent.
A fitnesztermeket üzemeltetők számára a bérleti díjak kifizetése súlyos terhet jelent. Az állami és az önkormányzati ingatlanok után ugyan nem kellett bérleti díjat fizetni a lezárás idején, de mivel a termeknek kevesebb mint 5 százalékát működtetik ilyen ingatlanban, ezért ez a kedvezmény a szektorra nem volt hatással - mutatott rá Nyárasdi Zsolt.
Kiss József, a szövetség főtitkára elmondta: Magyarországon fitneszpiaci fellendülés volt tapasztalható 2017 és 2019 között, ekkor sokan fektettek tőkét abba, hogy fitneszterem üzemeltetésébe kezdjenek. A szektorban az úgynevezett integrátorok adnak lehetőséget a termet üzemeltetőnek, hogy a terem gépparkját több részletben fizesse ki, elsőként a teljes összeg felét, ez 20-60 millió forint között mozoghat, majd 3-5 év alatt törlessze a másik 50 százalékot. Ez a rendszer a járvány megjelenéséig működőképes volt, hiszen az üzemeltetők a termek bevételeiből teljesítették a kifizetéseket. A pandémia miatt viszont a termeknek nem volt bevételük, ezért hitelt vettek fel a kiadásaik rendezésére, egyebek mellett az üzemeltetési költségekre, a bérleti díjra vagy az integrátor kifizetésére. Tájékoztatása szerint a hitelek nagysága 10 millió és 100 millió forint között változhat.
A szövetség elnöke és főtitkára is úgy vélte, ha nem térnek vissza a vendégek, vagy ha nem kap az ágazat segítséget a kormánytól, akkor 3-6 hónapon belül a fitnesztermek mintegy 30 százaléka a csőd szélére kerülhet. Mindketten kiemelték, hogy a fitnesztermek a rekreációs piac fontos szereplői, másrészt a mozgásnak a betegségek megelőzésében nagy szerepe van, ezért a termek működtetése gazdasági és társadalmi érdek is.
Kiss József elmondta, a pandémia előtt éves szinten a szövetség tagjaihoz tartozó edzőtermek 1,6 millió ember számára tették lehetővé az edzést: törzsvendégként 300 ezer, időszakosan 500 ezer, míg időről időre 800 ezer ember járt a MAFORSZ tagságába tartozó edző- vagy fitnesztermekbe. A főtitkár hozzátette, a MAFORSZ-nak több mint 800 tagja van, a szövetség lefedi az országban a magyar tulajdonú fitnesztermek több mint 95 százalékát.
