"Az eredmények alapján meg kellene változtatni a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) definícióját, hiszen világossá vált, hogy traumatikus, hosszabb időtartamú élettapasztalatok is előidézhetik" - mondta a kutatásban érintett Allyson Bradow, az egyesült államokbeli Ártatlanok Otthona nevű alapítvány vezetője.
A PTSD fogalma jelenleg olyan személyekre vonatkoztatható, akik életüket fenyegető vagy súlyos sérülés veszélyét jelentő eseményt éltek át akár közvetlenül, akár tanúként. "A trauma definíciója az élettel kapcsolatos elvárások meghiúsulására is ki kell, hogy terjedjen" - véli Bradow, aki a Spalding Egyetem doktori iskolájának hallgatója. "A családalapítás, a gyermekszülés iránti vágy alapvető ösztön, benne van a génjeinkben. Ha ez forog kockán, éppúgy megrázkódtatást okozhat" - tette hozzá. A szakértő kiemelten fontosnak tartja, hogy a meddőségi kezelésen áteső nők pszichológusi segítséget kapjanak az érzelmi és fizikai hatások feldolgozására.
Allyson Bradow maga is érintett a témában, hiszen miután 26 évesen problémamentesen teherbe esett és világra hozta első csemetéjét, a következő próbálkozás során másodlagos meddőséget állapítottak meg nála. "A meddőség diagnózisa olyan, mint egy hatalmas földrengés: a feje tetejére állítja a világot. És utána jönnek az utórengések" - mesélte a kutató, utalva a kezelés jelentette sokkra. Saját tapasztalatai szerint akár a depressziónál vagy a gyásznál is intenzívebb tünetekkel járhat a megrázkódtatás, s ezt több sorstársa is megerősítette.
Bradow és munkatársai 142 meddőségi kezelésen átesett személyt - köztük 138 nőt - kérdezett meg, akik internetes segítőcsoportokat látogattak. Mindannyian kitöltöttek egy online kérdőívet, amelyből kiderült, hogy tapasztalják-e magukon a poszttraumás stressz jellemző panaszait, illetve miként élik meg magát a terápiát.
A páciensek egyharmada 1-2 éve próbált teherbe esni, és 60 százalékuk több mint egy éven át részesült meddőségi kezelésben. Összesen 46 százalékuknál lehetett PTSD-t megállapítani a válaszok alapján, míg közel négyötödük vallotta be, hogy környezetükben számos tényező a megtermékenyülési képtelenségre emlékezteti őket, többek között akár egy pelenkareklám is ilyen hatással bírhat. A leggyakoribb tünetek közé tartozott az elszigeteltség érzése és az ingerlékenység. Sokan reménytelennek érezték az életüket, s úgy gondolták, megváltozott a személyiségük.
Bradow hiányolta, hogy a saját kezelése alatt senki sem tájékoztatta a lehetséges pszichés hatásokról. "Arra koncentráltak, hogy teherbe ejtsenek. Ez a dolguk. Ugyanakkor mindenképpen figyelembe kellene venni az ilyesfajta orvosi eljárások lelki következményeit" - magyarázta az immáron kétgyermekes családanya, aki mesterséges megtermékenyítés révén 31 esztendősen megszülte második babáját.
A kutatás eredményeit az Amerikai Pszichológiai Szövetség orlandói ülésén mutatták be.
