A tehénfing rossz híre ennek köszönhető

Ma már nyilvánvaló a klímaváltozás ténye, és az is, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedése egyértelműen az emberi tevékenység következménye. Ebben jelentős részt képvisel az élelmiszertermelés és -fogyasztás. Vajon az étrendünk átalakításával segítenénk a bolygón? Minden jel erre mutat.

Hat évvel ezelőtt, azaz 2014 januárjában a németországi Rasdorfban egy gazdaság istállója lángba borult. A hatósági vizsgálat hamar kiderítette, hogy a 90 tejelő tehén flatulenciájából (emésztőrendszeri gázképződéséből) és trágyájából kipárolgó metán statikus elektromosság miatt robbant be. Hatalmas szerencse, hogy csak a tetőszerkezet károsodott, és "csupán" egy tehén szenvedett égési sérüléseket. Egy évvel korábban hasonló eset történt egy iowai sertésfarmon, ahol azonban a tűzben 1500 állat pusztult el. Mindegy, hogy a kérődző állatok által termelt metán vagy a rosszul kezelt trágyából felszabaduló gáz okozta-e a problémát. Valójában velünk fogyasztókkal van a baj, hiszen az emberi tevékenység miatti szén-dioxid-kibocsátás több mint egyötöde az élelmiszerekből származik vagy azokhoz kapcsolódik.

tehenek
A világon 1,5 milliárd tehén él (böfög, ürít), és termel rengeteg üvegházgázt - Fotó: iStock

Összességében a vörös hús okozza messze a legnagyobb problémát. Az állati termékek előállításához kapcsolódó CO2-kibocsátás általában nagyobb, mint a növényi termékeké, azonban az ételek széles skálájának előállításánál számolhatunk különböző mértékű és gyakran jelentős kibocsátással. A tenger gyümölcseinek fogyasztását például az egészséges táplálkozásssal szoktuk összefüggésbe hozni, de a környezeti hatás más dolog. A halászott fajok egyik csoportjához (amelybe beletartozik a szardella, a hering, a szardínia és az alaszkai tőkehal is) sokkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátás kapcsolódik, mint más fajokhoz, például a homárhoz, a garnélarákhoz vagy a kékúszójú tonhalhoz. Azaz, ha valaki környezettudatosan akar táplálkozni rengeteg információt kell figyelnie a vásárlási döntések meghozatalához.

A szénlábnyom sokat elárul

Ráadásul nem csak az élelmiszerként szolgáló állat és növényfajok életciklusa során felmerülő szén-dioxid-kibocsátás és körforgás érdekes, hanem a tenyésztésükről, termesztésükről gondoskodó gazdaságok szénlábnyoma is. Habár 1990 óta az EU adatai szerint több mint 20 százalékkal csökkent az üvegházgáz kibocsátásuk, bármelyik gazdaságot is nézzük, mindegyikben jelentős mennyiségű szén-dioxid származik a kemencék, teherautók, traktorok, halászhajók és a többi gép, berendezés meghajtására használt fosszilis tüzelőanyagokból. A növénytermesztéshez műtrágya, vetőmag és víz kell, az állattenyésztéshez pedig takarmányra és vízre van szükség. E feltételek megteremtse sok üvegházgáz kibocsátásával jár. Továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez általában nagy földterület szükséges, ami gyakran erdőirtást igényel. A fák kivágása nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem egyben kevesebb fa vesz részt a szén-dioxid légkörből történő eltávolításában.

A tehénfing lett mégis az a központi elem, amely a maga vulgaritásával kellőképpen átütő volt ahhoz, hogy az emberek megértsék, az élelmiszertermelés, de végső soron a saját fogyasztásuk valóban szennyező és veszélyes. A tehenek, bivalyok, juhok és kecskék - azaz a kérődzők - nem teljesen érdemtelenül jutottak e kétes hírnévhez. A négy-rekeszes gyomrukban ugyanis, miközben a mikrobák lebontják a táplálékot rengeteg metánt termelnek, egy olyan üvegházhatású gázt, amelynek a globális felmelegedést előidéző potenciálja a 34-szerese a szén-dioxidénak. A kérődzők ezt a gázt részben böfögéssel, részben szellentéssel engedik ki. A Climate & Clean Air Coalition nevű környezettvédő szervezet becslése szerint a kérődzők a globális metánkibocsátás akár 30 százalékáért is felelősek lehetnek. Ez a mennyiség évente 3 gigatonnát gázt jelent. Az ENSZ szerint jelenleg több mint 1,5milliárd tehén él a Földön, s ez az oka, hogy a szervezet szerint a tehenek metánkibocsátásának csökkentése az egyik leggyorsabb módszer az éghajlatváltozás lassítására.


Szélesebb perspektívát nézve a viterbói Tuscia Egyetem kutatója Giampiero Grossi azt állítja, hogy a kérődzők állatok által kibocsátott metán az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok mintegy 5,5 százalékát teszi ki. Az állati kibocsátás több mint 70 százaléka azonban a szarvasmarháktól származik. Ezek az állatok naponta 250-500 liter metán előállítására képesek.

Csak egyes állatfajok termelnek metánt kérődzés útján, de ezt a gázt minden állatfaj (és az ember is) előállítja az ürítéssel. A trágya a szerves anyagok és víz keveréke, amelynek bomlása közben metán szabadul fel. A metán mennyisége a trágya összetételétől (víztartalom, savasság, tápanyagsűrűség) és a külső tényezőktől, például a nedvességtől, a hőmérséklettől és az oxigén elérhetőségétől függ. A száraz, hűvös, oxigéndús környezetben a legalacsonyabb a metántermelést. A rossz trágyakezelő rendszerek meglehetősen általánosak, és szintén jelentős szükségtelen metánkibocsátást eredményeznek. Ráadásul a bomlás során a trágyában lévő ammónia (NH4) kémiai reakciókkal átalakul nitrogén-monoxiddá (N2O), egy olyan üvegházhatású gázzá, amelynek a globális melegítő hatása a szén-dioxid 298-szorosa.

A nélkülözhetetlen és káros műtrágya 

Az üvegházgázok kibocsátásának egy másik fő forrása a nitrogén műtrágya, amely az összes élelmiszercsoportot érinti, mivel fontos szerepet játszik a talaj tápanyagtartalmának növelésében, és a megfelelően nagy terméshozamok fenntartásában. A nitrogénműtrágyák előállítási folyamata óriási mennyiségű energiát igényel, amíg a levegőben levő dinitrogént (N2) ammóniává (NH3) alakítják. Csakhogy az ammónia nagy része lebomlik és nitrogén-monoxid formájában kiszabadul a légkörbe. A nitrogénműtrágya tehát jelentősen növeli a mezőgazdaságban előforduló növények és állatok szénlábnyomát. A mezőgazdasági termelők különféle módszereket alkalmazhatnak a kibocsátásuk korlátozására, például esős időben kerülhetik a műtrágyázást, s ezzel megelőzhetik, hogy a talajlakó baktériumok nitrogén-termelhessenek.

Jelentős gondot okoz a kukoricatermelés kiterjedtsége is. A kukorica mintegy 90 százalékát állati takarmányként használják (miközben a tehenek természetes körülmények között füvet esznek, a csirkék pedig mindenevőként magvakat, férgeket, rovarokat és növényeket is.) Vita folyik arról, hogy a kukoricával táplált állatok bocsátanak-e ki több üvegházgázt, vagy a természetes táplálékon tartottak. Ugyanakkor, ha a kukoricából üzemanyagot, etanolt állítanak elő, akkor a kukorica abszolút széndioxid-kibocsátó. A bioüzemanyagok, így az etanol és a szójababból előállított biodízel megújuló energiahordozók, de esetükben nem beszélhetünk tiszta energiáról, mert az égésükkor szén-dioxid képződik.

Ha a szarvasmarhák vizelete összekeveredik a trágyával, abból ammónia, majd később dinitrogén-oxid keletkezik. Ez utóbbi egyike az üvegházhatású gázoknak, tehát hozzájárul a klímaváltozás felgyorsításához. Erre a problémára nyújthat megoldást a CowToilet, vagyis a tehénvizelde. Ennek lényege, hogy összegyűjti a szarvasmarhák vizeletét, így az nem tud összekeveredni a trágyával, és nem keletkezik miatta még több üvegházhatású gáz. Mivel egy szarvasmarha napi 15-20 liter vizeletet termel, a tehénvizelde fontos találmánynak számít a klímaváltozásra nézve. Részletek!

Egyre több kutatás irányul arra, hogy az állatok takarmányozását úgy változtassák meg, amivel a metánképződést csökkenthetik. Spanyol tudósok felfedezték például, hogy a hagymában és a fokhagymában található vegyületek átalakíthatják a tehén bendőjében a kémiai összetételt, és jelentősen csökkenthetik metánkibocsátását. Sajnos a tehéntej átveszi a hagymaízt, ezért a módszer csak akkor lesz bevezethető, ha meg tudják akadályozni, hogy a hagyma íze a tejbe jusson. Ausztrál és amerikai kutatók hasonló eredményre jutottak azzal, hogy a takarmányba tengeri vörösalgát kevertek. Mindössze 2 százaléknyi alga a metánkibocsátást 99 százalékkal csökkentette.

Izraeli és skót tudósok pedig nemrégiben azonosítottak olyan mikrobákat a tehenek mikrobiomjában, amelyek elősegítik az emésztést, de egyben felelősek a metántermelésért is. A kutatók szerint a globális metánkibocsátás csökkenthető olyan tehenek szelektív tenyésztése révén, amelyek kevesebb metántermelő mikrobával képesek emészteni.

Várhatóan egyre több használható tudományos eredmény születik és a "tehénfing"-probléma lekerül a napirendről. De ettől egyelőre messze vagyunk. A legtöbbet ezügyben jelenleg mi magunk tehetünk az étrendünk átalakításával. Ha valaki hetente átlagosan három hamburgert eszik, tudnia kell, hogy ennek a szén-dioxid vonzata annyi, mintha egy átlagos robbanómotoros autóval 300 kilométert tenne meg. Persze szükségtelen minden húskészítményt levenni a menüből, de ha sokan egy kissé visszafognák a húsfogyasztásukat, már az is érzékelhető eredményt hozna a szén-dioxid-kibocsátásban.

Értékelje a cikket!

Hogy érzed magad? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapotod?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzed magad?
Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzed most magad fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzed magad?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

január 13. - január 19.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
12 370
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-4, +1 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt csak kevés felhő lesz az égen, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag