Az oxfordi egyetem ortopédiai, reumatológiai és mozgásszervi tanszékén folyó kutatást vezető Paul Monk arra volt kíváncsi, miért fordulnak klinikájukhoz olyan sokan hasonló csípő - és vállpanaszokkal .
Két lábra állás
A kutatók megvizsgáltak 300 mintát, hogy a csontok evolúcióját nyomon kövessék. A maradványok különböző fajoktól származtak, koruk 400 millió évet ölelt fel. A változások akkor kezdődtek, amikor az ember elődei két lábra álltak.
A kutatócsoport részletes CT-felvételeket készített a londoni Természettudományi Múzeumban, Oxfordban és a washingtoni Smithsonian Intézetben őrzött gyűjtemények 300 darabjáról.
A felvételekből háromdimenziós modellek adatbázisát hozták létre, hogy az egyes csontok alakjának évmilliók alatt bekövetkezett változásait megfigyelhessék. Ahogy a négy lábon járó fajokból kialakult a felegyenesedett, két lábon járó ember, a combcsont felső része, az úgynevezett combnyak szélesebb lett, hogy elbírja a többletterhet.
Korábbi tanulmányok szerint minél vastagabb a combnyak, annál valószínűbb, hogy ízületi gyulladás alakul ki. A meglévő adatok segítségével a tudósok előrevetítették, mi lenne a csontokkal 4 ezer év múlva, ha folytatódna az evolúciós irány.
Ugyan sok a bizonytalanság, a modellek alapján a combnyak egyre szélesebb lesz, így a csípőízületi gyulladás is egyre többeket fog érinteni - mondta Monk.
A váll területének természetes rése, melyben az inak és a vérerek haladnak át, az évmilliók során egyre szűkebb lett. A kisebb helyen nehezebb az inak mozgása, ez magyarázhatja, miért fáj sokaknak, ha a fejük fölé kell emelni a karjukat - mondták a tudósok, hozzátéve, hogy a megfelelő fizioterápiával és a helyes testtartás megőrzésével enyhíthetők a csontszerkezet "evolúciós hibái".
