A fogínygyulladást több dolog is okozhatja: gyógyszerek, elhanyagolt szájhigiénia, rosszul megválasztott ápolószerek, rossz szokások vagy hormonális változások. A tünetek egyénenként eltérőek lehetnek: van, aki csak a fogak érzékenységét tapasztalja meg, másoknak az ínyük vérzik, de olyan is akad, aki állandó kellemetlen szájszaggal küzd. Mivel a fogínygyulladás nem igazán jár fájdalommal, ezek a tünetek utalhatnak a betegségre.
A véres fogkefe titka
Fogínygyulladáskor az íny külseje és állapota megváltozik: a korábban feszes, rózsaszín íny megduzzad, kipirosodik, nyomásra érzékennyé válik. A gyulladás leggyakoribb tünete a fogmosás közben vagy utána jelentkező vérzés; ennek egyik oka a túlságosan kemény fogkefe és a helytelen fogmosási technika.
Ahogy az íny állapota tovább romlik, úgy kezdenek meglazulni a fogak. Mivel az íny visszahúzódik, egyre kevésbé fedi, illetve tartja a fogakat: nyelvvel vagy ujjal könnyen mozgathatóvá válnak. Ez természetesen már a beteg mindennapi életét is befolyásolhatja, hiszen egyre óvatosabbá válik evésnél. Ez egy idő után a harapásképen is látszik, hiszen megváltozik a "szájtartás", az alsó és a felső fogsor illeszkedése, hogy a fogakat kímélni lehessen.
A legsúlyosabb esetekben a fog és a fogíny közötti rést (az úgynevezett parodontális tasakot) eltömítheti a lepedék vagy az ételmaradék, és az oda "bezárt" sejtek elpusztulhatnak, bomlásnak indulhatnak. Ez megfertőzheti az ínyt, sőt a fogat magát is: gennyes tályog alakulhat ki, mely a környező területek gyulladásának súlyosbodását, a fogak és az íny állapotának romlását okozhatja. A fertőzés időnként olyan erőteljes lehet, hogy lázzal, a nyirokcsomók megduzzadásával jár együtt, kezelése pedig antibiotikum-kúrát is magában kell, hogy foglaljon.
Tényleg parodontitisem van?
A fogorvos meglehetősen egyszerű módon diagnosztizálja a fogínygyulladást, illetve a parodontitist: egyszerű vizsgálat során megtekinti az íny duzzadtságát, érzékenységét, színét, vérzékenységét - vagyis a "normál", egészséges állapottól való különbözését.
Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal könnyen meg lehet állapítani a fogínygyulladást, illetve a kezdődő parodontitist. A betegség súlyosságát ezek mellett a fogak mozgathatóságával és a parodontális tasakok mélységének megmérésével állapítják meg: minél nagyobb a rés a fog és az íny között, minél jobban mozgatható a fog, annál előrehaladottabb a fogínygyulladás. Bizonyos esetekben röntgennel is ellenőrzik az állcsontok állapotát, a gyulladás ugyanis ezekre is átterjedhet.
A betegség súlyosságának, előrehaladottságának ismeretében határozza meg a fogorvos (illetve a parodontológus) a kezelési tervet, mely egyrészt fogászati és parodontológiai beavatkozásokat, másrészt pedig otthoni ápolást foglalhat magába.
