Felnőttkori fertőző betegségek : MERS-vírus-fertőzés
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
MERS-vírus-fertőzés tünetei és kezelése
Mi a MERS-vírus-fertőzés?
A MERS légúti fertőzés, tünetei nagyban hasonlítanak az influenzáéhoz. A súlyos esetben komoly tüdőgyulladást eredményező vírus a koronavírusok közé tartozik, elnevezését angol nevének rövidítése (Middle East Respiratory Syndrome coronavirus) adja. Magyarul közel-keleti légúti koronavírusnak nevezik. Szintén a koronavírusok csoportjába tartozik a 2002-2003-ban csaknem világméretű járványt okozó SARS, illetve a 2019 végén Kínában megjelent új koronavírus, a SARS-CoV-2. A MERS elsősorban Szaúd-Arábiában és környékén okoz megbetegedéseket 2012 óta, de behurcolt formája előfordult már Európában és az Egyesült Államokban is. Komolyabb világjárvány azért nem köthető hozzá, mert emberről emberre viszonylag nehezen terjed.
Tünetek
A MERS-vírus-fertőzés előfordulása és okai
A MERS-fertőzést 2012 szeptembere óta mintegy két és félezer esetben igazolták laboratóriumi diagnózissal, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesen ennyi esetről tud. A betegséghez ebben az időszakban több mint 850 halálesethez volt köthető. Noha a vírus főleg Szaúd-Arábiában és környékén fordul elő, eddig összesen 27 országban jelent meg. A legnagyobb járványokat Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben és Dél-Koreában okozta, Európában és az Egyesült Államokban csak behurcolt fertőzések fordultak elő. Így bukkant fel a vírus Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában és Ausztriában is. Magyarországon a MERS soha nem fordult elő. A közel-keleti koronavírus komolyabban terjedni azért nem tudott, mert kevésbé fertőző. A fertőzőképességet mutató R0 értéke alacsony, 1 alatti. Terjedése emiatt fojtható el. (Összehasonlításképp: az új koronavírus R0 értéke 2 és 3 közötti.)
A MERS koronavírus áttételesen denevérről került emberre, köztes gazdája a háziasított teve, a dromedár. Az arab országokban háziállatként és haszonállatként tartott emlős valamikor a múltban - a vizsgálatok szerint a '80-as években - fertőződött meg a vírus azon variánsával, amelyre fogékony volt. Ezt az időpontot valószínűsíti, hogy a járványok eredetét kutató tudósok vizsgáltak olyan vérmintákat is, amelyeket ebben az időszakban vettek tevékből, a vírusellenes antitesteket pedig azokban is ki tudták mutatni.
Ma már biztos, hogy a MERS a dromedárokban terjedt el, bennük fejlődött évekig, évtizedekig, majd jutott el olyan állapotba, hogy időszakosan emberre tudjon ugrani. A vírust számos közel-keleti, afrikai és dél-ázsiai ország háziasított emlőseiben kimutatták, a járványok mindig ezekből az állatokból indulnak ki. A vírus a tevék körében endémiás, széles körben elterjedt, emiatt kicsi az esélye annak, hogy az emberiség valaha is megszabaduljon tőle. A dromedár azért adja át a fertőzést könnyen az embernek, mert esetében a felső légutakban van az a receptor, amelyhez a vírus kötődik. Ily módon a kórokozó a teve orrváladékában, nyálában nagy számban lehet jelen. Emberben ugyanez a receptor az alsó légutakban, a tüdőben van, nálunk emiatt okozhat súlyos tüdőgyulladást a fertőzés.
A vírus emberről emberre is terjed, de fertőzőképessége nem annyira jelentős: átadáshoz szoros kapcsolatra van szükség. Például arra, hogy valaki egy fertőzött személyt ápoljon védőfelszerelés nélkül. Fertőzésforrást nemcsak a légúti váladékok jelentenek, hanem a széklettel szennyezett tárgyak is. A MERS nehezebb terjedése miatt masszív gócpontokat - ellentétben az új koronavírussal - nem nagyon alakít ki, inkább csak családi és kórházi klaszterek jelennek meg.
A MERS-vírus-fertőzés tünetei
A MERS tünete a láz, a köhögés és a légszomj. A vírus gyakran, de nem minden esetben tüdőgyulladást is okoz. Ez utóbbi olyan súlyos is lehet, hogy oxigénhiányos állapot léphet fel. A légzőszervi érintettség mellett sokszor jelentkeznek gyomor- és bélrendszeri tünetek, hasmenés. Súlyos állapotban lévő betegeknél kialakulhat veseelégtelenség és keringési zavar is. Mindazonáltal előfordul az is, hogy a fertőzés tünetmentes.
A MERS-vírus-fertőzés diagnózisa
A MERS diagnózisának felállításakor fontos ismerni, hogy járt-e a tüdőgyulladásos beteg olyan országban, ahol előfordul a vírus. A pontos diagnózis garatváladék és vérminta alapján állítható fel ellenanyag-vizsgálattal, illetve PCR vizsgálattal.
A MERS-vírus-fertőzés kezelése
Nincs speciális kezelése a MERS-fertőzésnek, a terápia csak támogató lehet. Súlyos esetben lélegeztetésre és intenzív ellátásra van szükség, enyhébb esetekben lázcsillapításra és tüneti kezelésre, a hasmenés miatt folyadék- és sópótlásra. A kórházakban használnak antivirális szereket is, de azok sem specifikusak.
A MERS soha nem okozott akkora járványt, hogy amiatt komolyabb járványügyi intézkedésre, tömegeket érintő karanténra legyen szükség. Legfeljebb olyan óvintézkedéseket tesznek miatta, hogy az érintett családokat megkérik, maradjanak otthon.
A MERS-vírus-fertőzés gyógyulási esélyei
A MERS gyakran végzetes, a WHO adatai szerint a halálozási aránya 35 százalék, ami jóval magasabb, mint amekkora a 2002-2003-as SARS-járványé volt, illetve amennyi a 2019 végén felbukkant új koronavírusé. A MERS okozta tüdőgyulladás az idős emberekre nézve a legveszélyesebb, de nehéz helyzetben vannak a legyengült immunrendszerrel élők, krónikus betegségekben szenvedők is. A vesebetegség, daganatos betegség, krónikus tüdőbetegség és cukorbetegség kiemelt rizikófaktor. Ebben a MERS hasonlít a SARS-hoz, illetve az új koronavírushoz.
A MERS-vírus-fertőzés megelőzése
A MERS koronavírus ellen nem áll rendelkezésre oltás, mert kiterjedése soha nem volt olyan nagy, hogy erre szükség legyen. Az oltóanyag-fejlesztést nehezíti, hogy ez a gyógyszeripar egyik legköltségesebb ágazata, és mivel 2012 óta csak 2500 megbetegedés történt, tömegek biztos nem keresnék a vakcinát. Ilyen esetben érdemesebb antivirális szereket fejleszteni a súlyos esetekre. Tevéket ugyan hasznos lenne MERS ellen oltani, és így eleve gátolni a vírus emberre ugrását, de ilyen oltóanyag sem létezik.
A fertőzés megelőzését csak az általános higiénia szabályok betartása segítheti. Ilyen a gyakori kézmosás és kézfertőtlenítés, illetve az, ha az arab országokban turistaként nem közelítünk meg dromedárokat, kezet mosunk érintésük előtt és után. Nem ajánlott a nyers vagy nem kellően hőkezelt állati eredetű élelmiszerek, így a tevehús és a tevetej fogyasztása. Főzés vagy pasztőrözés után a tej már fogyasztható, ahogyan a hús is. Fontos a zöldségeket, gyümölcsöket is megmosni fogyasztás előtt, illetve előnyben részesíteni a palackozott vizeket.
Míg ismert, hogy a MERS köztes gazdája a háziasított teve, a SARS esetében pedig a cibetmacska, addig a 2019 végén megjelent új koronavírusnál a köztes gazda egyelőre nem ismert. Nagy eséllyel a tobzoska az, a genetikai vizsgálatok erre az emlősre utalnak, de igazolni még nem sikerült a feltételezést. A SARS-t azért sikerült eradikálni, mert az embert fertőzni képes vírus csak egyetlen piac cibetmacskáiban terjedt el, és azokat le tudták ölni. Ezzel szemben a MERS széles körben előfordul a köztes gazdájának számító tevék körében.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Péterfi Zoltán infektológus, belgyógyász, tanszékvezető egyetemi docensnek és dr. Kemenesi Gábor virológusnak.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+21 °C
Minimum:
+6 °C
Délnyugatról északkeletre vastag, kiterjedt felhőtömb halad, amiből helyenként kisebb eső, zápor is előfordul a középső és keleti országrészben. Reggeltől egyre jobban szakadozik, napközben pedig a gomolyosodó felhőzet mellett több órára kisüt a nap. Akkor is csak kevés helyen alakulhat ki zápor, északkeleten kis eséllyel zivatar. Az ország nyugati felén megélénkül, a Dunántúl északnyugati részein meg is erősödik a déli szél. A hőmérséklet délután 19 és 23, késő este 9, 15 fok között valószínű. Fronthatás várhatóan nem okoz napközben kellemetlenséget, a frontérzékenyek tünetei így várhatóan tovább enyhülnek.