A szerzők legfontosabb megállapítása az, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak egy-egy rosszabbul sikerült betakarítási időszak vagy aszályos év, hanem néhány nagyon meleg nap hatására is több millióan kerülhetnek az éhezés küszöbére.
Százmilliókat fenyegetnek hőhullámok
A tanulmány legnagyobb részét jegyző Carolin Kroeger, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint ez akkor következhet be, ha a rossz idő miatti termeléskiesés azonnali hatásként fosztja meg jövedelmüktől a szegény munkásokat, akik így nem tudnak miből ennivalót venni. A kutató megállapítása szerint egy hét indiai hőség mintegy 8 millió embernek okoz élelmezési vészhelyzetet, míg a további 150 vizsgált országban - főleg a trópusi- és szubtrópusi területeken - van olyan, ahol egy ugyanilyen hosszú hőségperiódus több millió embert sodorhat az éhezés peremére.
A legsérülékenyebbek ebből a szempontból azok az emberek, akiket darabbérben vagy teljesítménybérben fizetnek. A tanulmány a nyugat-indiai Bengál államban dolgozó nőket említi példaként, akiket az elszállított téglák darabszáma alapján fizetnek, és ha túl meleg van, akkor felére eshet a jövedelmük. A legrosszabb helyzetben az alacsony bevételű országok vannak, amelyek többnyire mezőgazdaságból élnek és az időjárás változásai miatt kiszolgáltatottak.
Kroeger számítása szerint 2021-ben mintegy 470 milliárd munkaóra veszett el a nagy meleg miatt, ami a Föld minden egyes dolgozójára kivetítve körülbelül másfél hétnek felel meg. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy az ukrajnai háború és az indiai rizskivitelnek a rossz idő miatt bekövetkezett csökkenése következtében az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek.
A tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet miatt számos olyan növényi kultúra van, amelyben csökkenésnek indultak a tápértékek. Carolin Kroeger úgy látja, hogy az elmúlt két évben sorra dőlő hőmérsékleti rekordok hatása hosszú távú hatást gyakorolhat ezekre a jelenségekre, ugyanakkor ennek ellensúlyozására némi reményt lát abban, hogy védekezésként megsokszorozhatnák a termelőket védő biztosítások számát, illetve munkajogi intézkedések is javíthatnának a dolgozók helyzetén.
Az ENSZ megbízásából dolgozó klímakutatók adatai azt mutatják, hogy a 2080-ig terjedő időszakban több száz millió embernek kell majd minden évben szembenéznie egy legalább 30 napos - akár életveszélyt is magában hordozó - hőségperiódussal még akkor is, ha sikerülne a párizsi klímaegyezményben vállalt 2 Celsius-fok alatt tartani a globális hőmérséklet-emelkedést.
