Ma még a beteg ügyességén is múlhat, hogy milyen gyorsan jut hozzá egy-egy orvosi beavatkozáshoz. Az Egészségbiztosítási Felügyelet a jövő hétre ígéri azt a listát, amelyből kiderül: melyik kórházban mennyi a várakozási idő.
Az egészségügyi tárca készülő rendelete hat területen - szemészet, ortopédia, sebészet, kardiológia, urológia, nőgyógyászat - ír elő kötelező várólista-nyilvántartást a kórházak számára. Az intézményeknek internetes oldalukon február elsejéig föl kell tüntetniük a várólistákat. Ha nem, pénzbüntetést kapnak. (Ezektől függetlenek a központi várólisták, amelyeket néhány nagy költségű ellátás, illetve szervátültetések esetében kell alkalmazni.)
Sürgősségi ellátásban nem szabad várakoztatni a beteget, ott nincs helyük várólistáknak. Más esetekben, például csípőprotézis- vagy szürkehályog-műtétnél - nem jár nagy veszéllyel, ha akár egy évnél is többet kell várni, persze nem kellemes. Tavaly nyárig - kevés kivételtől, például a transzplantációtól eltekintve - Magyarországon szinte azonnal vagy nagyon rövid időn belül hozzájutottak a betegek a műtétekhez. A kórházi férőhelyek számának szűkítése, valamint a tavaly júliusi, az egészségügyi kassza védelmében hozott miniszteri rendelet megváltoztatta a helyzetet. Az új szabályok következtében, ahol addig havonta 100 műtétet végeztek, ott már csak 95-re van mód. Az úgynevezett volumenkorlát hatására megjelentek a hosszabb várólisták.
Leggyakrabban a mozgásszervi és a szívbetegeknek kell hónapokat, néha több évet várniuk. Ilyen helyzetbe kerültek például azok a csípőprotézis-beültetésre várók, akiket a kaposvári, illetve az egri kórházban vettek előjegyzésbe. A fővárosi Szent István Kórházban a szürkehályog-műtétre hét hónaptól két évig is terjedhet a várakozási idő. A legrosszabb helyzetben az Országos Gerincgyógyászati Központ betegei vannak - ide bizonyos műtétekre csak négy-öt évre előre lehet bejelentkezni.
A betegnek joga van akár másik intézményt is választani, ha tudja, hogy hol rövidebb a sor. Csakhogy az OEP nem tudja, hogy mekkora a várólista. Ez az egészségbiztosítási felügyelet honlapján másfél hét múlva lesz olvasható. Kovácsy Zsombor elnök szerint ekkorra rendszerezi a hivatal a kórházi adatokat.
- Probléma, hogy nincs jogszabály arról, meddig szabad egy beteget várakoztatni - mondja Kovácsy Zsombor -, ezért a felügyelet nem is büntethet a túl hosszú várakozási időért. Az elnök tapasztalatai szerint a hazai kórházakban nem rossz a helyzet - egy átlagos beteg legfeljebb 3-4 hónap alatt megkapja a kezelést. Ugyanakkor - az Európai Fogyasztói Index 2007-es felmérése alapján - valamelyest romlott Magyarország megítélése a várakozást illetően. Közepes minősítést kaptunk. Csípő- és térdprotézisre a betegek fele 120 napon belül kapja meg az ellátást. De mit tehet például az, akinek Egerben két és fél évet kell várnia erre a beavatkozásra?
- Az országban ezt a műtétet 60 helyen végzik - mondta lapunknak Molnár Attila, az OEP főosztályvezető-helyettese. Szerinte a betegek jól teszik, ha ilyen esetben, mint az egri, választanak egy másik kórházat. Például az egri kórház területéről a beteg kérheti a beavatkozást Miskolcon, Szolnokon, Vácott, Cegléden vagy Budapesten, mondjuk az Uzsoki Kórházban, ahol a csípőprotézisre legfeljebb néhány hetet kell csak várni.
A szocialisták nem örülnek annak, hogy a szabad demokrata vezetésű szaktárca már most tételesen meghatározná, mely egészségügyi beavatkozások esetében kell a kórházaknak várólistát vezetniük. Szerintük ezt csak az egészségpénztári törvény elfogadása után és a végrehajtást koordináló kormánybiztos irányításával kellene megtenni. Havas Szófia, a párt egészségpolitikusa lapunkkal közölte: e poszt létrehozásáról még nem is született döntés.
