Nem egyszerűen olyan halálfélelemre kell gondolnunk, amely akkor éled fel az agyban, ha valaki felfogja, hogy percei meg vannak számlálva. A lesújtó végzet átélése persze nagyon hasonlít erre, hiszen az jelenik meg a tudatunkban, hogy velünk - vagy valaki mással - szörnyű dolog fog történni. Ráadásul az elkerülhetetlen pusztulás gondolata elsöprő erővel hatalmasodhat el rajtunk.
Sanam Hafeez, a New York-i Columbia Egyetem neuropszichológusa a The Healthy magazinnak kifejtette, hogy nehéz pontosan leírni ezeket az érzéseket, de jellemzőjük, hogy a veszély látható jelei nélkül is úgy érzik az érintettek, leég a házuk, le fog zuhanni a repülőjük vagy meg fognak halni. E jelenségnek szerteágazó okai vannak.
Pszichológiai okok
A közelgő végzet nehezen elemezhető tünet, mert csak annyit lehet róla mondani: a páciens úgy érzi, hogy valami nagyon nincs rendben. De pontosan mi is? "Annak megállapításához, hogy ez az érzés szorongásból vagy orvosi vészhelyzetből fakad-e, néhány tényezőt mérlegelni kell. Amennyiben valakit nem fenyeget közvetlen veszély, akkor az érzést nem kísérik fiziológiai tünetek, és ha korábban megjelent szorongás is fennáll, akkor valószínűleg mentális egészségi probléma vagy trauma következménye" - mondta Hafeez. Ezek a következők lehetnek:
Depresszió. Aki depressziós, másképpen tekint a világra. "A depressziós gondolatok olyanok, mintha felvennénk egy sötét szemüveget. A dolgok komornak és kiszámíthatatlannak tűnnek" - jellemezte a betegséget Susan Albers-Bowling, a Cleveland Clinic pszichológusa. A depressziós epizód tünetei között szerepelhet a reménytelen vagy pesszimista érzés, a halálra vagy az önkárosításra vonatkozó gondolatok, valamint az energiaszint csökkenése és a fáradtság is.
Szorongás. A szorongásos rendellenességeknek számos típusa vezethet a közelgő végzet érzéséhez. Ide tartozik a pánikbetegség és pánikroham, a generalizált szorongásos rendellenesség (GAD), a poszttraumás stressz (PTSD), az obszesszív-kompulzív rendellenesség (OCD).
Pánikbetegség. Az elég sok embert érintő szorongásos zavar során a riadalom extrém méretűvé nőhet, és átcsaphat az önkontroll korlátján. Ez a hatás olyan erős is lehet, hogy az agy előre vetíti a közelgő végzetet. Ilyenkor fizikai tünetek is megjelenhetnek, mintha hatalmas terhelés érné a szervezetet: például gyorsan kalapáló szív, izzadás, hidegrázás, szédülés és hányinger. Ezek közül sok átfedésben lehet a szívroham tüneteivel.
Bipoláris zavar. A közelgő végzet a bipoláris rendellenesség egyik jellemzője is lehet - közölte Hafeez. Az érintettek gyakran rendkívüli hangulati, energia és aktivitási változásokat tapasztalnak, amit mániás magasságok és depressziós mélypontok jellemeznek. Egy depressziós epizód során lehet valakinek az a meggyőződése, hogy elérkezett a pusztulás. De előfordulhat, hogy lassúnak, értéktelennek érzi magát, kilátástalannak a saját helyzetét, problémái vannak az alvással, és alig érdekli valami.
A "közelgő végzet" olyan pszichológiai tünet is lehet, amely vészhelyzetet jelez. A fizikai tünetek, például a vérnyomás hirtelen esése, azt jelezhetik az agy számára, hogy valami rendkívül rossz mederben megy. Ilyenkor hormonok is felszabadulhatnak a mellékvesékből (dopamin, noradrenalin, epinefrin) és a véráramba jutva kiteljesíthetik a stresszhelyzetet . Egy fizikai esemény valószínűleg egyéb tünetekkel is jár, például hőhullámokat, hányingert, hirtelen izzadást, légszomjat, remegést vagy szívdobogást érez a beteg. A közelgő végzet érzése olyan egészségi rendellenességek előjele is lehet, amely sürgősségi orvosi ellátást kívánhat. Ide tartoznak a következők: szívroham, aneurizma, roham, anafilaxia (súlyos allergiás reakció), tüdőembólia, vértranszfúzió utáni reakciók, műtéti altatásból való ébredés, sőt, az egyes medúzák csípéséből adódó sérülések is.
Hogyan kezelhetők a közelgő végzet képzetével járó érzések?
A szakemberek inkább a kiváltó okot kezelik, mintsem magát a tünetet. Ha a jelenség mozgatórugója a szorongás, a pánikbetegség vagy a depresszió, akkor pszichoterápiával vagy gyógyszerrel kezelhető. Ha az ok fizikai, például szívroham - ami mellkasi fájdalmat, légszomjat, émelygést, hideg verejtékezést okoz -, akkor a mentőket kell hívni.
Aki tudja, hogy ezek az érzések a szorongással vannak összefüggésben, önerőből is megpróbálhatja leküzdeni őket. Gyakran elég mély lélegzetet venni és három-öt másodpercig visszatartani, majd lassan kilélegezni. Ezt a gyakorlatot kell ismételni, és emlékeztetni magunkat, hogy minden rendben van, nincs miért aggódni. A mély lélegzet csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot, az idegrendszert pedig a "harc vagy menekülés" állapotából a nyugalom felé tereli. A kiváltó tényezők azonosítása, valamint az ellazító, kellemesnek, élvezetesnek tartott tevékenységek szintén hasznosak lehetnek a mindennapi stresszkezelésben , csakúgy, mint a végzet vélelmének eloszlatásában.
