Megvan, miért nem emlékszünk az álmainkra

Az agy egy átlagos éjszaka alatt körülbelül 5 órányi álomképet hoz létre – az esetek többségében azonban ezek mégsem felidézhetők ébredés után. Magyar kutatók egy új tanulmánya szerint ennek fiziológiai oka és funkciója van, az emberi agy ugyanis a felejtéssel már az ébrenlét feladataira készül fel.

Az ember minden éjjel álmodik, az álomképék többségét azonban reggel képtelenek vagyunk felidézni – ennek okáról viszont eddig szinte semmit sem tudunk. Míg ugyanis az álmok sajátos, gyakorta bizarr jellege és érzelmi színezete, valamint vélt vagy valós jelentése évezredek óta az emberiség egyik legnagyobb talánya, az álomkutatás a pszichológia és az idegtudományok vidékén meglehetősen elhanyagolt területnek számít, sőt, még az alváskutatás területén sem tartozik a népszerű témák közé.

Ezt a hiányt pótolva az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) PPK Alváslaborjának kutatói, Simor Péter és Bódizs Róbert, valamint Philippe Peigneux, a Brüsszeli Szabadegyetem munkatársa a Neuroscience & Biobehavioral Reviews című szaklap áprilisi számában megjelent tanulmányukban az álmodás és az álomamnézia – azaz az álmokra való emlékezés nehézsége – kérdését vizsgálják. Elméleti munkájukban amellett érvelnek, hogy az álmodás nem az alvás tudati mellékterméke, hanem szervesen kapcsolódik annak alapvető funkcióihoz.

nő fekszik az ágyban ébredés után
Az 5 órányi álomképből szinte semmire sem emlékszünk reggel. Fotó: Getty Images

Az alvás legfontosabb funkciói

Az alvás homeosztatikus – vagyis a szervezet belső egyensúlyát fenntartó – funkcióit több kutatás igazolta, és ma már szinte evidenciának tekinthető, hogy elengedhetetlen szerepet játszanak az ébrenlét során „elhasználódott” agyi funkciók működésének helyreállításában. Ezeket a folyamatokat, amelyek az alvást megelőző időszak során felhalmozódott feladatok elvégzését szolgálják, a kutatók az alvás úgynevezett reaktív homeosztatikus funkciói közé sorolják. Ezek az alapvető élettani folyamatok – beleértve az idegrendszer és az immunrendszer stabilitását és optimális működtetését szolgáló mechanizmusokat – az alvás első pár órájában tudnak végbe menni, amikor sok időt töltünk mélyalvásban.

Ezzel szemben az úgynevezett prediktív homeosztázis, amely során a szervezet mintegy előre felkészül a várható környezeti változásra, az alvás második felében történik. Erről az alvásszakaszról, amelyet zömében REM fázisban és sekélyes NREM alvásban töltünk, jóval kevesebb információval rendelkezünk. A tanulmány szerzőinek felvetése szerint a hajnali alvás szerepe ezekkel a jövőre való felkészülést szolgáló, prediktív homeosztatikus folyamatokkal ragadható meg. Úgy vélik, hogy a jövőre, azaz az alvás utáni ébrenlétre való ráhangolódás az alvás másik kitüntetett funkciója.

Ezért felejtjük el álmainkat

A fent ismertetett a folyamatba kapcsolódik be az álmodás is, amely mint egyfajta átmeneti állapot alvás és ébrenlét között, ennek a „jövőszimulációs” folyamatnak a mentális megnyilvánulása. Mivel azonban az éjszakai álmok viszonylag lazán, a valóság korlátaitól kevéssé szabályozva bontakoznak ki, így az ébredés során aktiválódó konkrét, jól körülhatárolható célok hatékonyan gátolják és kitörlik ezeket az álomemlékeket. Másrészt az álom felidézése megnehezítené, hogy eközben jövőbeli célokat tudjunk elképzelni, azaz az álmainkat azért is felejtjük el, hogy reggel minél könnyebben koncentrálhassunk a jövőre – mutattak rá a kutatók a tanulmányukban.

Időnként mindannyiunknak vannak rémálmai, amelyeket ugyan nem jó átélni, ébredés után azonban megkönnyebbülten felsóhajthatunk: „csak egy álom volt, már vége van.” Néha azonban hiba csúszhat a gépezetbe, és úgy érezhetjük, ébren éljük át a rémálmainkat, miközben sem mozogni, sem beszélni nem tudunk, és még levegőt is alig kapunk. Ez az alvásparalízis.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

májvédő italok
A legjobb italok a máj egészségéért – Mutatjuk, mi segíthet a vízen kívül
időskor
A pszichológusok szerint ezt jelenti, ha a 70 felettiek elajándékozzák a tárgyaikat
agyserkentő ételek
5 gyümölcs, amely csodát tesz az aggyal – Lassíthatják a szellemi hanyatlást
Közelgő stroke-ra figyelmeztethet ez az apró tünet az arcon – Könnyű elsiklani felette
Mit jelezhet a vizelet színe? – Az urológus szerint erre érdemes figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +25 °C
Minimum: +12 °C

Egy front vastag felhősávja - miközben szakadozik - halad keleti, délkeleti irányba, emiatt átmenetileg nagy területen erősen megnövekszik a felhőzet, a legtöbb napsütés keleten várható. Helyenként, főképp a nyugati megyékben és az Északi-középhegységben kisebb eső, zápor előfordulhat. A déli, délnyugati szél a Tiszántúl kivételével egyre nagyobb területen északnyugatira fordul és megélénkül, olykor meg is erősödik. A csúcsérték 18 és 30 fok között alakul, északnyugatról délkelet felé haladva számíthatunk magasabb értékekre. Késő estére 14 és 20 fok közé hűl le a levegő. Hullámzó frontrendszer érte el térségünket északnyugat felől, és csak lassan halad kelet felé. A mostani légköri helyzet kettősfronti hatást okoz.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mutatunk 10 képet: kitalálod, milyen állatot ábrázol? – Ez a kvíz az igazi állatbarátokat is próbára teszi Felismered az állatokat, ha csak egy-egy apró részletet látsz belőlük? Íme néhány megtévesztő kérdés, csak a legkifinomultabb állatrajongóknak megy a 10/10!
kvíz
Felismered, melyik állat lábnyomát látod? – Keveseknek sikerül a 10/10 Képről nem olyan nehéz felismerni a különféle állatfajtákat. De vajon a lábnyomuk alapján is be tudod azonosítani őket? Teszteld a tudásodat!