"Bejön a betegem magas vérnyomással, kérek neki időpontot vérvételre, szemészetre, vese- és hasi ultrahangra. Mit gondol, mikor érnénk a végére? Májusra, illetve júliusra kapott időpontot. De a személyi feltételeink sincsenek meg ahhoz, hogy elegendő idő és figyelem jusson a páciensekre. Ahhoz, hogy a betegségeket megelőző, szűrő rendszer működőképes legyen, rendelőintézeti, szakorvosi, asszisztensi kapacitás kell, és megfelelő diagnosztikai háttér is" - sorolja dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke. Nőnél az emlő- és méhnyakrákszűrés, mindkét nemnél pedig a végbélrákszűrés tartozik az elvileg kötelező szűrővizsgálatok közé, de többnyire csak a már panaszokkal jelentkező betegeket utalják be ezekre a vizsgálatokra. A prevenció egyáltalán nincs beépítve a rendszerbe, korosztályok nőnek föl úgy, hogy fogalmuk sincs erről, de nincs egészségügyi stratégia, se megbízható statisztika, ami segíthetné az orvosok kapuőri szerepét - sorolja a szervezet elnöke a gondokat.
Hasonlóan ítéli meg a helyzetet dr. Cserni István, a Háziorvosok Online Szervezetének egyik alapítója. "Sok sebből vérzik az alapellátás rendszere, ezen belül is a prevenció. Például van olyan hely az országban, ahol a mammográfiás centrum a településtől 30-40 kilométerre van és tömegközlekedéssel gyakorlatilag megközelíthetetlen. Nyilván kevesen fognak elmenni. Amúgy, ha bárki a praxisomból magánúton vagy bárhogy mégis elmegy valamilyen szűrésre, elhiszem neki, ha mondja, és ennyi. Még ha egy kolléga agilis is, és tenni szeretne, akkor sincs sok befolyása és főleg információja páciensei egészségügyi útjairól. A betegutak nem átgondoltak, nem működik a behívási rendszer, a háziorvos nem kap könnyen értékelhető visszajelzést a szűrésen való részvételről, nem tájékoztatják a szűrés eredményéről. Semmi visszajelzésem sincs a következő lépésekről, de még arról sem, ki kapott például vizsgálati behívót" - mondja a háziorvos.
A helyzet tarthatatlanságát nem csak a gyakorló orvosok tapasztalatai mutatják. Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram indításakor végezett kutatás során negyvenezer embert kérdeztek ki részletesen arról, pontosan milyen szűrővizsgálatokon vagy megelőző vizsgálatokon vettek részt az azt megelőző időszakban. Az eredmény lesújtó: a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, a betegségek megelőzését és korai felismerését segítő vizsgálatokon - fajtájától függően - az érintettek 13-68 százaléka vett részt. Összességében a szükséges szűrővizsgálatok több mint felét nem végezték el.
Dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetemen a Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, évtizedek óta a prevenciót kutatja, annak javításán dolgozik. A magyarok korai - a 65. életév betöltése előtti - halálozásának relatív kockázata szív- és érrendszeri betegségek miatt több mint háromszorosa az európai átlagnak, daganatos megbetegedések miatt annak duplája, míg az emésztőrendszer-betegségek okozta korai halálozás kockázata körülbelül négyszeres. Olyan betegségek okoznak nálunk korai halálozást, amelyek megelőzhetők vagy időben felismerve gyógyíthatók lennének. A professzor szerint az alapellátás jelenlegi formájában képtelen a betegségmegelőző szolgáltatásokra. Mivel a háziorvosi praxisok fejkvótaalapon működnek, így kapják a pénzt, ez a betegségek kezelésére, de nem a megelőzésre ösztönöz. Pedig ezt nem lehet csupán az orvosi lelkiismeretre, emberi jó érzésre alapozni.
A rendszer átalakításhoz kidolgoztak egy úgynevezett praxisközösségi modellt Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön, 24 orvosi praxis bevonásával. Lényege, hogy az alapellátásban nemcsak családorvos és ápoló tevékenykedik, hanem népegészségügyi szakemberek, gyógytornászok, dietetikusok és egészségpszichológusok is, mert a magyar ember nemcsak testében beteg, hanem lelkében is - hangsúlyozza. Ezek az orvosi-egészségügyi csapatok nemcsak betegellátást, de szűrést, egészségi állapotfelmérést is végeznek, életmód-tanácsadást, korai ellátást, rehabilitációs szolgáltatásokat is biztosítanak.
Forrás: 168ora.hu
