Noha melegben lassabban terjed az új koronavírus, a magas hőmérséklet önmagában még nem elég a vírusátvitel megakadályozásához - állítják az Imperial College London kutatói. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közzétett tanulmányuk úttörőnek számít, mert a SARS-CoV-2 vírus terjedését vázoló járványtani modellbe környezeti adatokat is beépítettek - számol be róla a Medical Xpress.
Ezek a legfontosabb tényezők
A kutatók szerint a hőmérséklet és a népsűrűség a két kulcsfontosságú tényező, ami természetes körülmények között, vagyis korlátozó intézkedések nélkül leginkább befolyásolja a járvány terjedésének sebességét.
Annak érdekében, hogy SARS-CoV-2-specifikus adatokat kapjanak, összehasonlító elemzést készítettek az Egyesült Államok egész területéről beérkező eredmények alapján. Megállapították, hogy az alacsonyabb hőmérséklet és a nagyobb népsűrűség egyaránt összefügg a SARS-CoV-2 gyorsabb terjedésével. Az adatok ugyanis arra utaltak, hogy ősszel és télen, amikor alacsonyabb az átlaghőmérséklet, korlátozó intézkedések és megfelelő védekezés hiányában a vírus könnyebben terjed.
Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a hőmérséklet-változás önmagában sokkal kisebb hatással van a vírus terjedésére, mint a "politikai beavatkozások", vagyis az adott országokban bevezetett járványügyi intézkedések: a lezárások, korlátozások, kötelező maszkviselés és távolságtartás. "
A lezárások idején nem volt érdemi jele annak, hogy a hőmérséklet befolyásolta volna a SARS-CoV-2 vírus terjedését" - magyarázta Will Pearse, a kutatás vezetője. "Amíg az emberek többsége nincs beoltva, a kormányoknak nem szabad feloldaniuk a korlátozásokat és érvényteleníteniük a járványügyi szabályokat pusztán azért, mert melegszik az idő" - tette hozzá Tom Smith, az Imperial College London biológia tanszékének munkatársa.
Így hat a meleg az egyes vírusokra
Más vírusok - például az influenza- és egyéb koronavírusok - esetében már kiderült, hogy környezeti tényezők jelentősen befolyásolják terjedésüket. A magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom például csökkenti az influenzavírus átadásának kockázatát és terjedését, ahogy az is ismert, hogy a magas hőmérséklet egyéb, levegőben terjedő és felületeken megtelepedő koronavírusokat is inaktivál. Az olyan környezeti tényezők, mint a hőmérséklet, a páratartalom vagy az UV-sugárzás vírusátvitelre gyakorolt hatásának globális meghatározása azonban nehézkesen ment a kutatóknak, mivel a járvány terjedésének fő mozgatórugói főleg emberi tényezők voltak, mint a népsűrűség, vagy a szabályok egyéni be(nem)tartása.
Más kultúra, más szabályok
Hogy a meleg önmagában nem elegendő a járvány visszaszorításához, arra jó példa az Indiában vagy Brazíliában kialakult katasztrofális helyzet. Előbbi, közel 30 millió regisztrált fertőzöttel jelenleg a COVID-os esetek számát tekintve a második "listavezető" ország. Indiában és Brazíliában a melegebb éghajlat ellenére is magas a fertőzöttség. Egyrészt mert nincsenek olyan szigorú lezárások, korlátozások, amelyek rákényszerítenék az embereket hogy a lehető legjobban elszigetelődjenek egymástól. (Mint például a járvány kitörésekor Vuhanban, ahol egyik napról a másikra lezárták a többmilliós várost, elzárva a lakosságot a külvilágtól.) És ha szigorítanak is az óvintézkedéseken és járványügyi szabályokon, akkor sem valószínű, hogy az emberek be tudják, vagy egyáltalán be akarják-e tartani azokat, mert a szabálykövető magatartás ezekben az országokban merőben eltér attól, ami például Kínában megszokottnak számít.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy megfigyeléseiket kiterjesszék az új koronavírus-változatokra is. Véleményük szerint kulcsfontosságú a környezeti eredmények beépítése, mert ezzel javíthatják a járvány terjedésére vonatkozó előrejelzéseket.
Koronavírus: mennyire biztonságos most színházba menni? Kattintson !
