Az elmúlt hét évben drasztikusan nőtt azok száma, akik kiszorulnak az orvosi ellátásból, mert az túl drága, vagy túl messze van számukra, esetleg rákerültek ugyan a várólistára de beutalót már nem kaptak a beavatkozásra. Félmillió embernek háziorvosa sincsen - írja a Népszabadság .
Egyre nagyobb a teher a családokon
Évről évre nő az üres praxisok száma a lap szerint, jelenleg a lakosság öt százalékának egyáltalán nincs kijelölt háziorvosa, sokkal nagyobb ugyanakkor azoknak a száma, akik valamilyen szociális vagy egészségügyi okból nem vehetik igénybe az egészségügyi ellátást. A Political Capital (PC) legújabb kutatásából, amely a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült, kiderül, hogy bár az egészségügy romló helyzete az egyik legsúlyosabb politikai kérdés Magyarországon, a szegények kiszorulását az ellátásból az elmúlt évek alatt sem sikerült lassítani - írja a lap.
A szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatók 2009-től romlanak Magyarországon az Eurostat adatai szerint. Az egészségügy területén ez azt jelenti, hogy egyre többen nem jutottak ellátáshoz, mert az túl drága vagy elérhetetlen számukra. 2012-ig még az összes jövedelmi osztályban nőtt az ellátásból kiszorultak száma, azóta csak az alsó 20 százalék esetében figyelhető meg ez a tendencia, náluk viszont fokozódó mértékben. Egyre nagyobb teher hárul a családokra is, a WHO adatai szerint 2014-ben az összes egészségügyi kiadás bő harmadát már a háztartások fizették. Főként a gyógyszerekre és a szakorvosokra költenek nagy összeget a családok. A Népszabadság szerint ez a tétel mostanra meghaladja az évi 200 milliárd forintot, miközben az állam ugyanerre a szolgáltatásra 275 milliárdot költ. A várólistákat megkerülő, korrupciós csatornák - elsősorban a hálapénz - rendszere és szerepe alig változott az elmúlt két évtizedben - idézi a lap az Európai Bizottság 2013-ban megjelent tanulmányát.
Forrás: nol.hu
