Belehalt a kezelésbe, elmarasztalták a kórházat

Egy leukémiás nőnek választania kellett, hogy az egyéves túlélést ígérő kezelést választja, vagy egy megterhelőbbet, ami 5-7 évvel is meghosszabbítja az életét. Családjával egyetértve az utóbbit választotta, de néhány nappal a kezelés megkezdése után belehalt a szövődményekbe. Fia szerint máshogy döntöttek volna, ha tisztában lettek volna azzal, hogy a terápia halálos kimenetelű lehet, de a kórház erről nem tájékoztatta őket, ezt pedig a Kúria is megerősítette – derül ki az rtl.hu beszámolójából. 

Elmaradt a megfelelő tájékoztatás

Júliát négy évvel ezelőtt leukémiával vették fel az egyik egészségügyi intézmény belgyógyászati klinikájára, ahol az osztályvezető főorvos szóban tájékoztatta az alkalmazható terápiákról: lehetőség volt nagy dózisú kuratív kemoterápiára, ami 5-7 éves túlélésre adhat esélyt, valamint kis dózisú palliatív kezelésre, amelynél mindössze egyéves túlélésre lehetett számítani. A főorvos azt is elmondta, hogy a kuratív terápia megterheli a szervezetet, súlyos szövődmények, fertőzés is felléphet. A beteg végül mégis ezt választotta: az előzetes vizsgálatok is alátámasztották, hogy nincs olyan állapotban, ami kizárná ennek a lehetőségét.

Csaknem egy héttel az után, hogy Júlia kórházba került, elkezdték a terápiát. Ám négy nap után  tüdőgyulladás és súlyos légzési elégtelenség alakult ki. Elvesztette az eszméletét, és már nem is tért magához, öt nappal később elhunyt. Fia, Tamás szerint a kórházi tájékoztatás nem tért ki arra, hogy a kuratív kemoterápia halálos kimenetelű is lehet, és ha édesanyja ezzel tisztában lett volna, akkor a rövidebb, de biztosabb túlélést ígérő palliatív kezelést választja. Bírósághoz fordult, és végül Tamásnak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyújtott jogi segítséget az eljárásban.

A szervezet jogásza, Remport Ádám az rtl.hu-nak elmondta: ha valakinek a halála a kórház hibájára vezethető vissza, akkor a hozzátartozók a teljes családban éléshez való személyiségi joguk megsértése miatt perelhetnek. Az ügy a Kúriát is megjárta, és példa nélküli ítélet született azzal, hogy kimondták: a kórház a tájékoztatáshoz való jog megsértésével a hozzátartozók teljes családban éléshez való jogát is megsértette.

Az egészségügyi törvény nem írja elő, hogy írásban kellene tájékoztatni a betegeket vagy hozzátartozóikat, a bíróságok viszont a gyakorlatban írásbeli bizonyítékokat fogadnak el, ezért a kórház érdeke is, hogy a tájékoztatás okirattal bizonyítható legyen. Ennek a tájékoztatásnak részletesnek, egyéniesítettnek és teljes körűnek kell lennie, azaz nem elegendő egy sablonnyilatkozatot aláíratni a beteggel arról, hogy minden tájékoztatást megkapott – hangsúlyozta a jogász.