Napjaink élelmiszerfogyasztója számos, gyakran egymásnak ellent mondó információra alapozva kell válogatniuk a boltok polcairól. Az élelmiszerek előállítása során alkalmazott technológiai megoldások mellett azok összetevői is gyakran a média, és ezáltal a fogyasztók fókuszpontjába kerül - hangzott el a TÉT Platform Egyesület sajtódélelőttjén, melyen az élelmiszer biztonságról és a fogyasztói igényekről is szó esett.
Nemzetközi szakemberek az új, kíméletes technológiai megoldások jövőbeli aktív elterjedésesét jósolják. Legdinamikusabb megjelenést a nyugati országokban már elterjedten alkalmazott nagy hidrosztatikus nyomás technológiájának (rövid ideig tartó megnövelt nyomáslégterű kezelés) jósolnak, amely mindamellett, hogy segít megőrizni az élelmiszerek beltartalmi értékét és hosszú eltarthatóságot biztosít, egyben költséghatékony és környezetbarát megoldásnak is tekinthető.
Nem tudunk eleget az adalékanyagokról
Napjaink talán egyik legellentmondásosabb élelmiszer összetevői az élelmiszeripari adalékanyagok (E-számok). A hazai fogyasztók nemzetközi viszonylatban is komoly aggodalmat éreznek az ezen anyagokkal kapcsolatosan. Az adalékanyagok szigorúan szabályozott anyagok, amelyeket élelmiszerként önmagukban nem fogyasztunk, valamint az élelmiszerekhez technológiai céllal, szándékosan kerülnek hozzáadásra. Az adalékanyagok "megengedhető napi beviteli értékét" szigorú protokoll alapján számítják ki, így azok naponta, hosszú időn át, akár teljes élettartamon keresztül fogyaszthatók érezhető egészségügyi kockázat nélkül.
Annak ellenére, hogy az Európai Unióban jelenleg használatban lévő összes élelmiszer adalékanyagot teljes körűen értékeltek és az élelmiszerekben engedélyezett mennyiségükben biztonságosnak tekinthetők, a 2009. január 20. előtt engedélyezett anyagok újraértékelése jelenleg is zajlik. A munka eddigi eredménye alapján három színezék ( kinolinsárga , narancssárga FCF, neokokcin) felhasználásának mennyisége korlátozásra került, míg egy, a vörös 2G használatát betiltották.
Nagy a fogyasztói bizalmatlanság
Mindezek után jogos kérdésként merül fel, hogy a hazai fogyasztók miért rangsorolják mégis ezen élelmiszer összetevőket a kockázati listák élére? A fokozott aggodalom egyik oka lehet, hogy táplálkozásunkban csupán az elmúlt néhány évtizedben (körülbelül két generáció) jelentek meg a magasan feldolgozott élelmiszerek, ezzel együtt a rohanó életvitelhez és a kényelmi szempontokhoz igazodó adalékanyagok. Ennek köszönhetően a fogyasztói ismeret alacsony és bizonytalan az adalékanyagokkal kapcsolatosan. További okként említhető a média negatív hatása, illetve a hiteltelen forrásokból szerzett információk véleménydeformáló következménye, amely nem csupán az adalékanyagokkal kapcsolatos ellenérzetet fokozza, hanem az élelmiszeripari előállítókkal kapcsolatos bizalmatlanságot is jelentősen növeli. Azonban fontos megjegyeznünk, hogy a fogyasztók magas vélt aggodalmi szintje nem fedi az adalékanyagok valós kockázatát.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kollégái többféle módszer segítségével vizsgálták az egyik leginkább kárhoztatott adalékanyag, az aszpartám valós beviteli mennyiségét és arra a következtetésre jutottak, hogy az meg sem közelíti a megállapított határértéket.
A hazai élelmiszerekkel és előállítókkal kapcsolatos bizalom fokozása emiatt különösen fontos feladat - olvasható a TÉT Platform közleményében.
