A hagyományosan egészségesnek és gyógyhatásúnak tartott csirkehúsleves bizonyos esetekben egészségügyi kockázatokat is hordozhat.
Kapcsolódó cikk
Húsleves veszélyei
A probléma az ipari baromfitartásban rejlik: a nagyüzemi tenyésztésben alkalmazott antibiotikumok és egyéb állatgyógyászati készítmények maradványai felhalmozódhatnak a csirke bőrében, zsírjában és csontjaiban. Mivel a húsleves készítése során ezeket a részeket is gyakran felhasználják, ezért egyes káros anyagok a levesbe kerülhetnek.
Az ilyen alapanyagokból készült húsleves rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az antibiotikumrezisztencia kialakulásához, vagyis ahhoz, hogy egyes antibiotikumok később kevésbé legyenek hatékonyak a fertőzések kezelésében. Emellett a hormonháztartás megzavarásának kockázata is fennáll, ha az állattartás során használt anyagok maradványai bekerülnek a szervezetbe, írja a Meglepetés.
Így lehet biztonságosabb a húsleves
Szerencsére több mindent is tehetünk a kockázatok csökkentésére. Érdemes például az első főzővizet leönteni, eltávolítani a csirke bőrét főzés előtt, kevesebb sót és szűrt vizet használni, valamint a leveskockák helyett friss fűszerekre váltani. A legjobb megoldás, ha a háztáji vagy megbízható forrásból származó, szabadon tartott csirkét választunk.
Fontos megjegyezni, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szerint az Európai Unióban az állati eredetű élelmiszerekben kimutatott gyógyszermaradványok aránya nagyon alacsony. A szakértők szerint ugyanakkor fontos lenne az antibiotikumok túlzott állattartási használatának visszafogása – ahogy az emberi gyógyászatban is. Tehát nem maga a húsleves válik „mérgezővé”, hanem a rossz minőségű alapanyag, a túlzott sózás, a leveskockák használata és az ellenőrizetlen eredet jelenthet nagyobb kockázatot.
