Reflux: a rossz szájíztől a nyelőcsőszűkületig

Rossz szájízzel kezdődik

Gyakori kellemetlenség, hogy valakinek egy-egy kiadós étkezés után savas íz jön fel a szájába, mellette égő érzést, tompa nyomást, fájdalmat tapasztal a gyomorszája, nyelőcsöve környékén. A felnőtt emberek egyharmadánál van jelen ez a probléma, sőt, egy magyarországi felmérés szerint hazánk lakosságának 55 százaléka szenved különböző mértékben ettől.

Mi történik ilyenkor? Ahogy a gyomorba táplálék kerül, megélénkül a gyomorsav termelése. Ha ilyenkor valami (túlevés, a gyomrot felnyomó mozdulat, tartós stressz, stb.) miatt a gyomorszáj megnyílik, a savas gyomortartalom egy része visszaáramlik a nyelőcsőbe. A gyomorsav egy része feljut a nyelőcsőbe, és annak a nyálkahártyáját irritálja, marja, égő fájdalmat idézve elő a gyomorszájnál, a szegycsont mögött és a torokban. Egyszer-egyszer bárkivel előfordulhat ilyesmi, de ha a gyomorszáj huzamosabb ideig nem zár rendesen, a panaszok állandósulnak, kialakul egy idült megbetegedés, az ún. refluxbetegség.

Nagyon sokan tartósan együtt élnek ezzel a problémával, de elfogadják, mint az életkor vagy a stresszes életvitel velejáróját, és nem mennek el vele orvoshoz. Ez nemcsak azért rossz döntés, mert a reflux a beteg életminőségét jelentősen rontja, hanem azért is, mert az elhanyagolt állapotban súlyos szövődményekhez vezethet. Már csak azért is érdemes utánajárni a tüneteknek, mert összetéveszthetőek más betegségek megjelenési módjaival, például a mellkasi fájdalom, nyomásérzés lehetne akár szívinfarktus jele is, az állandósult rekedtség, köhögés utalhat asztmaszerű légúti elváltozásokra is.

A Duke Egyetem Orvosi Központ kutatói megvizsgálták az orvosokat régóta foglalkoztató rejtélyt: miért szenved olyan sok asztmás beteg refluxtól. A két betegség közötti kapcsolatra először az 1970-es évek közepén figyeltek fel a klinikusok. Azóta vizsgálatok kimutatták, hogy az asztmás betegek 50-90 százalékánál előfordulhat a reflux valamilyen formája. De vajon a reflux okozza-e az asztmát, vagy pont fordítva? Elképzelhető, hogy mindkét betegség közös mechanizmuson alapul, ám a kapcsolat valódi természetét eddig nem sikerült tisztázni. Dr. Shu Lin, a Duke Egyetem sebészeti és immunológus adjunktusa egérkísérletek során felfedezte, hogy kis mennyiségű gyomorfolyadéknak a nyelőcsőbe jutása - a reflux jellegzetessége - az immunrendszer megváltozásához és ezen keresztül asztma kialakulásához vezet. Az adatok azt sugallják, hogy a gyomorfolyadék krónikus mikro-aspirációja asztmás válasz kialakulását eredményező immunreakciót indíthat el.

Túlsúlyosoknál gyakoribb

Minden harmadik ember tapasztalhatta már magán ezeket a tüneteket, de vannak olyan állapotok, körülmények, amelyek mellett gyakrabban kell ezzel is számolni. Ilyen például a túlsúly vagy a terhesség, amelyek miatt megnövekszik a hasűri nyomás, a nyelőcső irányába felnyomódik a gyomor.

A kicsi gyerekek is hajlamosak arra, hogy a gyomorszáj elégtelen záródása miatt a gyomorsavval kevert gyomortartalom visszakerüljön a nyelőcsőbe. Ezért kell például nagy figyelmet fordítani a csecsemők "böfiztetésére", hogy a gyomorba került levegő eltávozhasson, és ne gyakoroljon nyomást a gyomorszájra. Régen, amikor a fűzőkkel igyekeztek a nők karcsúbb termetet varázsolni maguknak, a túl szűk ruhába préselve szenvedtek ezektől a tünetektől. A köhögés, tüsszentés alkalmilag növeli meg a hasűri nyomást, így a légúti betegségekben szenvedők között szintén gyakori a reflux előfordulása. Jó tudni, hogy vannak olyan gyógyszerek, amelyek szedésekor könnyebben előfordulhatnak refluxra utaló tünetek, mivel ezek hatóanyagai csökkentik a záróizom tónusát. Például bizonyos asztmaellenes szerek, szívritmuszavar-stimulálók és nyugtatók járhatnak ilyen mellékhatással. Vannak olyan élelmiszerek is, amelyek hatására enged a gyomorszáj záródása. Ilyenek például a zsír, a csokoládé, az alkohol.

Következmények

A reflux velejárói, vagyis a nyitott gyomorszájon keresztül a nyelőcsőbe, sőt, a szájüregbe érkező savas felbüfögés, a gyomorégés, a gyomorszáj-táji fájdalom, mellkasi nyomásérzés, stb. önmagában is kellemetlen tünet, de más következményei is vannak. Vannak, akiknél légúti panaszokkal is együtt jár, így például állandósuló köhögéssel, visszatérő felső légúti, torok- és garatgyulladásokkal. A sav hatása megmutatkozik a beteg fogsorán is, jellegzetes károsodást okozva a fogzománcon. A nyelőcső alsó részén a nyálkahártyán a folyamatos savas felmaródás idült gyulladást, esetleg hegesedést, ritkábban szűkületet vagy vérzést okozhat, sőt az irritált nyálkahártya rákos elváltozása is előfordul.

A helyes életmód sokat segíthet

Sok esetben a beteg helytelen életmódja, a rendszertelenség, rossz táplálkozási szokások okozzák a refluxbetegség kialakulását és idültté válását. Az egyszerre nagyobb mennyiségű étel fogyasztása, a késői vacsorák, a rendszeres alkoholfogyasztás, a dohányzás, a zsíros, fűszeres, finomított lisztet, cukrot tartalmazó ételek elősegítik a gyomorsav termelődést illetve a gyomorszáj kinyílását. A savas ételek, a csokoládé, a fekete tea, a kávé, a gyümölcslevek is kerülendők.

A túlsúly, különösen a hasi elhízás, a pocakosság szintén szaporítja a gondokat, mivel a hasűri nyomást fokozza. Ha a lehajlás, a szűk ruha, a túl szoros öv felnyomja a gyomrot, alkalmanként az is okozhat reflux-jellegű tüneteket. Közvetlenül lefekvés előtt már lehetőleg ne étkezzen, illetve étkezés után 2-3 órán keresztül nem tanácsos lefeküdni.

Kezelés: az orvos és a beteg együttműködésével

A fentebb leírt életmód-változtatások sokat segíthetnek, enyhébb esetekben önmagukban is eredményre vezethetnek. Ha mégsem így történik, gyógyszeres segítségre is szükség van, amelyek között vannak a gyomorsav semlegesítésére, termelődésének csökkentésére, illetve a gyomortartalom továbbhaladásának gyorsítására szolgáló szerek. Alkalmaznak H2-receptor gátlókat és ún. protonpumpa-gátló gyógyszereket. Egyes savcsökkentő készítmények vény nélkül is kaphatóak, de szerencsésebb, ha a betegek nem maguk belátása szerint gyógykezelik magukat, hanem először orvosi kivizsgáláson esnek át, és szakszerű orvosi javaslat szerint kezdik meg a kezelést.

Előfordul olyan eset is, hogy sem az életmódi változtatás, sem a gyógyszeres kezelés nem oldja meg a gondokat, vagy a szövődmények okoznak elváltozásokat. Ilyenkor sebészi beavatkozás is szükségessé válhat, a gyomorszáj zárófunkciójának helyreállítására.