Pusztai Éva

Kitartó gyakorlással elérhetjük, hogy felébredés nélkül képesek legyünk megnyugtatni az álomszínpad szereplőit, elsősorban saját magunkat. Ha például álmunkban gyakran rémisztő zuhanásokat élünk át, megtanuljuk ezeket repüléssé "szelídíteni".

Álmaink megértésének az a haszna, hogy jobban elfogadjuk elfojtott érzelmeinket és vágyainkat, ami jót tesz a lelki egészségnek. De legyünk megfontoltak az álmokból levont következtetésekkel. Ne hozzunk fontos döntéseket pusztán álmainkra hagyatkozva.

A testi tudatosság szavak nélkül, közvetlenül ad hírt arról, hogy éppen miként állnak a dolgaink - legbelül. Ha ráhangolódunk erre a belső érzésre, megtapasztaljuk finom változásait, nagyhatású önsegítő technika birtokába jutunk. Ezt hívják fókuszolásnak.

Gondolataink, érzéseink folyton változnak, csak úgy tudjuk alaposabban megfigyelni és megőrizni őket, ha rögzítjük. Igaz ez az egész életünkre: az események egymás sarkát tapossák, a múló pillanatot nem lehet megállítani, de képét bezárhatjuk a naplónkba.

A mai ember szinte mindig a "fejében" tartózkodik, gondolkodik, kombinál, elméleteket, magyarázatokat gyárt, a múlton rágódik és a jövőt tervezi, vagy retteg tőle és közben alig van érzékletes, pontos képe az itt és mostról, a valóságról.

Sokszor nem a barátok, hanem épp az ellenségeink tartják a legélesebb tükröt elénk. Ők gondolkodás nélkül szemünkbe vágják a rólunk szóló kellemetlen igazságot, amit a hozzánk közel állók esetleg tapintatból elhallgatnak.