Még csak alig néhány éve tudjuk, hogy a bélbaktériumok összetétele az agyi funkciókat, ezáltal pedig az emberi viselkedést közvetve befolyásolja. Ennek oka a bél és az agy közötti kommunikációs rendszer, amelyet egyszerűen csak bél–agy tengelynek nevezünk. Ezért nem mindegy, mit eszünk, hogy a számunkra hasznos baktériumoknak vagy éppen azoknak szolgáltatunk megfelelő táptalajt a szaporodáshoz, amelyek ártanak az egészségünknek.
A bél és az agy közötti kapcsolat olyannyira erős, hogy bizonyos mentális betegségek kialakulásért is a mikrobiom lehet a felelős. Az emberi szervezetben akár 1-2 kilogrammot is kitevő mikrobiom egyensúlyának eltolódása a kutatások szerint okozhat depressziót, ADHD-t, és az olyan súlyosabb kórképekért is felelős lehet, mint az autizmus spektrumzavar vagy a Parkinson-kór. „A nem megfelelő táplálkozás önmagában nem okoz mentális betegséget. Ugyanakkor ha valakiben van hajlam például a depresszióra, akkor ezt a hajlamot a nem megfelelő bélflóra képes aktivizálni, és akkor kialakulhat a betegség” – ismerteti a folyamat lényegét Szász Máté biológus, a SYNLAB Sport és Prevenciós Diagnosztika szakmai igazgatója.
Nemcsak mentális betegségek esetében, hanem sokkal általánosabb, mindennapi problémák – például állóképességcsökkenés, alvászavarok, motiválatlanság – esetén is jó eséllyel a bélben lévő egyensúlyeltolódásban kell keresnünk apanaszaink kiváltó okait. „A mikrobiomnak óriási szerepe van az állóképesség és az erőfejlesztés növelésében, a sérülések és gyulladások csökkentésében, valamint a pihentető alvás és a megfelelő mentális állapot elérésében is. Sőt, a motiváció fenntartásában is kulcsfontosságú a bélegyensúly. Azt tapasztaltuk, hogy – bár a sportolók többsége igyekszik odafigyelni a táplálkozására – néhány kivételtől eltekintve nem találtunk megfelelő összetételű bélbiomot, és szinte minden esetben szükség volt az étrend megváltoztatására” – mondja Szász Máté. A szakértő elmondása alapján az étrend megváltoztatása rendkívül hatékonyan és gyorsan képes regenerálni a bélbiomot, sokszor már az első héten érezhető a hatása, de két-három hónapon belül szinte minden esetben látványos javulásról számoltak be a sportolók.
Habár a mikrobiomkutatás óriási lendületet vett az elmúlt években, még közel sem tudunk eleget erről a kulcsfontosságú területről. Mivel nincs egy adott betegségre jellemző bélflóraelváltozás, ezért mindig az adott egyén mikrobiomjának ismerete függvényében ajánlanak terápiát a szakemberek. A széklet és a benne lévő mikrobiom egyensúlyának elemzése által jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek alapján megállapítható, hogy a páciensnek milyen mentális betegségre van hajlama és milyen táplálkozási irányelveket érdemes követnie, ha el akarja kerülni a betegséget vagy – már kialakult betegségnél - csökkenteni a tüneteket.
„Mivel minden baktérium szereti a rostokat, ezért nem tudjuk azt mondani, hogy általánosságban a rostban gazdag táplálkozás jót tesz az adott páciens mikrobiomjának egy adott betegség leküzdésében. Az étrendi terápia teljesen személyre szabott, és attól függően állítjuk össze, hogy milyen az adott egyén bélflórája, vagyis mely baktériumokat szeretnénk táplálni, és ahhoz pontosan milyen típusú rostok vagy tápanyagok kellenek. Amit biztosan tudunk, hogy mi az, ami rosszat tesz a mikrobiomnak és súlyos betegségek kialakulásához vezet, ha valaki nagy arányban fogyasztja ezeket” – mondja a szakember.
Elmondása szerint minden élelmiszer kerülendő, amelyben tartósítószer, mesterséges édesítőszer és aroma van, mert ezek eltolják a bélflóra természetes egyensúlyát, ami gyulladáshoz vezet, ennek pedig egyenes következménye a betegség, legyen az elhízás, cukorbetegség, depresszió vagy súlyosabb mentális kórkép. „Jobb, ha az ultrafeldolgozott élelmiszereket kiiktatjuk az étkezésünkből: vagyis minden olyan étel kerülendő, amely csomagolóanyagban van és tartalmaz legalább egy anyagot, amely a természetben nem található meg. Az édesítőszereket ugyanilyen károsnak tartom, garantáltan bélflóra-eltolódáshoz vezet, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk” - mondja a biológus.
A szakember elmondása szerint a bélflóra eredete a földben lévő baktériumokra vezethető vissza, hiszen évezredekig azt ettük, amit a termőföld adott, így a bélrendszerben található baktériumok nagy része is a termőföldből származott. Most, hogy rengeteg olyan élelmiszert fogyasztunk, amelyeknek nincs köze a termőföldhöz (kezelt, ultrafeldogozott vagy hidropóniás környezetben nevelt), megnőtt a bélbetegségek előfordulási gyakorisága, amelyek nagy része a felborult bélflóraegyensúlyra vezethető vissza. „Vegyük le a nagymamánk szakácskönyvét a polcról és próbáljunk meg azokból az alapanyagokból főzni, amelyeket felmenőink használtak egy olyan korban, amikor még nem volt tele minden mesterséges anyagokkal. Vásárolni pedig a piacra menjünk, ott juthatunk jó eséllyel olyan élelmiszerhez, amely nem árt a bélflóránknak” – javasolja Szász Máté.
