A 187 országból mintegy 90-ben biztosítanak néhány napos vagy hetes fizetett apasági szabadságot a férfiaknak gyermekük születése után. Ennek célja, hogy támogassa a nemi egyenlőséget és bevonja a férfiakat a gyermekgondozásba. A csaknem 12 ezer ember bevonásával végzett kutatásából azonban kiderült, hogy a férfiaknak csak kevesebb mint fele vette ki a teljes neki járó apasági szabadságot.
A kanadai férfiak 40 százaléka, Japánban pedig az apák 35 százaléka nem vett ki apasági szabadságot legutóbb született gyermeke után. Brazíliában 27 százalékuk, Argentínában 20 százalékuk, Hollandiában 18 százalékuk, Nagy-Britanniában pedig 16 százalékuk szintén nem élt a lehetőséggel, pedig a legtöbb nő szerint az anyáknak fizikailag és szellemileg is jobb, ha az apák legalább két hétig szabadságon vannak a gyermek születése után.
Az egyenjogúság csak álom?
A kanadai férfiak többsége arra hivatkozott, hogy döntésük mögött pénzügyi aggodalmaik álltak. Egy másik tanulmány szerint azonban 20 országból 15-ben a férfiak többsége úgy véli, hogy a pelenkázás, a fürdetés és az etetés a nők dolga. Ezt a nézetet Egyiptomban, Indiában, Pakisztánban, Moldovában, Nigériában és Maliban a férfiak több mint 80 százaléka vallja. Az ilyen otthoni elvárások tartják vissza a nőket karriercéljaik elérésétől - emelte ki a jelentés társszerzője, Brian Heilman. A Világgazdasági Fórum globális jelentése szerint még nagyjából 200 év kell ahhoz, hogy a nők és férfiak gazdasági egyenjogúsága megvalósulhasson.
A szakértők szerint a munkahelyeken kellene megváltoztatni a normákat és a kultúrát. A vállalatok és szervezetek vezetőinek például személyes példát is kellene mutatniuk azzal, hogy maguk is apasági szabadságra mennek gyermekük születése után, hogy ezzel másokat is a lehetőség kihasználására ösztönözzenek.
