Az UNICEF és a Gallup több mint 21 ezer gyermek és felnőtt bevonásával készült kutatása azt mutatja, hogy a fiatalok túlnyomó többsége szerint az egészségügy, az oktatás és a fizikai biztonság javulása miatt jobb most gyereknek lenni, mint régen, a szüleik idejében. Bár a fiatalok csaknem 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel hisznek abban, hogy a világ egyre jobb hellyé válik, mint az idősebbek, optimizmusuk nem jelent teljes elégedettséget. A felmérés szerint a fiatal generációban gyakori a depresszió és a szorongás, erősen nyugtalanítja ezt a korosztályt az éghajlatváltozás és annak elégtelen kezelése, és szkeptikusak a közösségi média információival szemben is. Az idősebbekhez képest jellemzőbb rájuk a globális gondolkodás, valamint jobban bíznak a tudósokban és a nemzetközi együttműködésben az olyan válságok kezelésében, mint a koronavírus-pandémia.
A Changing Childhood Project (Változó Gyermekkor Projekt) az első olyan felmérés, amelyben több generációt is megkérdeztek a világ helyzetéről és arról, hogy milyen a mai korban felnőni. Az Afrikában, Ázsiában, Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában 21 országra kiterjedő reprezentatív kutatás két korcsoportot vizsgált: a 15-24 éveseket és a 40 évnél idősebbeket. "A kutatás összetett és árnyalt képet nyújt a generációk közötti különbségekről. Bár az olyan jelenségek, mint a klímaváltozás, a járványok, a szegénység és a különböző társadalmi egyenlőtlenségek, pesszimizmusra adnak okot, van okunk örülni is: a gyerekek és a fiatalok eltökéltek, hogy jobb hellyé teszik a világot. Aggódnak a jövő miatt, de magukra a megoldás részeként, annak aktív alakítójaként tekintenek" - mondta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója.
A mai fiatalok egyre inkább világpolgárok
Kiderült, a mai fiatalok 39 százaléka tartja magát világpolgárnak, azaz azonosul azzal a képpel, hogy az egész emberiséghez, nem pedig csak saját nemzetéhez tartozik, szemben az idősebb generációk 22 százalékával. A felmérés szerint minden egyes életévvel átlagosan egy százalékkal csökken annak a valószínűsége, hogy az emberek felelősséget éreznek a nemzetükön túlmutató jelenségek iránt.
Bizonyos kérdésekben nagy az összhang a különböző generációk között. Ilyen például az éghajlatváltozás és az oktatás fontossága, illetve a nemzetközi együttműködés és a gyermekképviselet sürgetése. Ezzel szemben a globális gondolkodás és felelősségérzet, valamint a történelmi haladás elismerése komoly megosztottságot tükröz, ahogy az optimizmus tekintetében is nagy a nemzedéki szakadék. Az UNICEF kutatása megmutatta, hogy a gyerekek és fiatalok általában jobban bíznak a nemzeti kormányokban, a tudósokban és a nemzetközi sajtóban, a felmérésből ugyanakkor világossá válik, hogy a mai fiatalok tökéletesen tisztában vannak a globális kihívásokkal is.
A fiatalok többsége úgy gondolja, hogy az online világ komoly kockázatokat hordoz a számukra. 78 százalékuk az erőszakos vagy szexuális tartalmakat, 79 százalékuk az online zaklatást gondolja a legveszélyesebbnek. Mindössze 17 százalékuk állítja, hogy nagyon bízik a közösségimédia-platformokban és abban, hogy azok valós információkat hordoznak.
Többet várnak a politikusoktól a fiatalok
Míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban élő fiatalok 64 százaléka úgy véli, hogy anyagilag jobban boldogulnak, mint a szüleik, a magas jövedelmű országok fiataljai alig hisznek a gazdasági fejlődésben: kevesebb mint egyharmaduk látja jobbnak a saját esélyeit a boldogulásra. A fiatalok mintegy 60 százaléka szerint nagyobb nyomás nehezedik a mai gyerekekre a siker érdekében, mint egykor a szüleikre.
Az éghajlatváltozással tisztában lévő fiatalok csaknem háromnegyede azt várná, hogy a kormányok jelentős lépéseket tegyenek a jelenség kezelésére. Ez az arány az alacsony és közepes jövedelmű országokban még magasabb, 83 százalékos - ezek azok a területek, amelyeket a klímaváltozás várhatóan a legnagyobb mértékben érint a jövőben. Emellett a fiatalok nagy többsége szinte minden országban úgy véli, hogy országuk nagyobb biztonságban lenne a koronavírushoz hasonló fenyegetésekkel szemben, ha a kormány más országokkal együttműködésben, nem pedig egyedül kezelné a válságot. Markáns véleményük van tehát a világról, és szeretnék is hallatni a hangjukat: a 15-24 éves korosztályban átlagosan 58 százalék gondolja, hogy nagyon fontos, hogy a politikai vezetők odafigyeljenek a gyerekek véleményére.
Nem szégyen segítséget kérni a mentális gondokkal
Nem mehetünk el szótlanul amellett sem, hogy a korosztály több mint egyharmada számolt be gyakori szorongásról és idegességről, és csaknem minden ötödik vallott depresszióról, illetve a motiváció hiányáról a pandémia idején végzett kutatásban. A generációk egyetértenek abban, hogy a mentális egészséget érintő kérdésekben az a legcélravezetőbb, ha a tapasztalatainkat megosztjuk másokkal és segítséget kérünk, mindkét korcsoport több mint 80 százaléka vélekedett így.
A probléma súlyosságára más nemzetközi és hazai kutatások is rámutatnak, ezért is döntött úgy az UNICEF Magyarország, hogy idén a gyerekek és fiatalok mentális egészségét helyezi fókuszba a gyermekek világnapján , november 20-án. A gyermekjogi szervezet hazai kampánya arra hívja fel a figyelmet, hogy csak akkor tudunk segíteni a lelki nehézségekkel küzdő fiataloknak, ha a probléma nem tabu, segítséget kérni pedig nem szégyen.
