Így is, úgy is szívroham a vége?

Az American Journal of Cardiology szaklapban megjelent kutatásukban a Columbia Egyetem orvosi karának kutatói hat korábbi tanulmányt elemeztek, amelyekben a résztvevőket az általuk érzékelt stressz-szintről kérdezték.

A csoportokat magas és alacsony stressz pontszám szerint csoportokra osztották, majd 14 évig nyomon követték őket, és figyelték a szívrohamok előfordulását.

Stressz vs. szívroham

Az eredmények alapján kiderült, hogy a leginkább stresszes személyek esetében 27 százalékkal magasabb volt a szívroham valószínűsége. A stressz hatása olyan erőteljesnek bizonyult, hogy a kutatók napi öt szál cigaretta elszívásához hasonlították. Másik megközelítésből a stressz hatása az LDL-koleszterin 2,8 mmol/l mértékű, illetve a vérnyomás 2,7/1,4 Hgmm mértékű emelkedéséhez hasonlítható.

Kalkulátorunkkal kiszámolhatja, milyen magas az Ön stressz-szintje! A Brit Szív Alapítvány szerint azoknak a személyeknek, akik amúgy is ki vannak téve a szívbetegségek magas kockázatának, vagy már szívbetegek, a 2 mmol/l alatti LDL koleszterinszintet kell megcélozniuk. Ez alapján tehát a 2,8 mmol/l-es emelkedés a szívbetegek és stroke-os betegek esetében több mint duplája az ajánlott koleszterinszintnek. Az egészséges vérnyomásérték pedig az ajánlások szerint nem haladhatja meg a 140/90 Hgmm-t.

A kutatók azt is vizsgálták, mi állhat a stressz és a szívbetegség összefüggésének hátterében , és kimutatták, hogy míg a nem nem számít jelentős tényezőnek, az életkor annál inkább. A stressz és a szívroham közötti összefüggés az idősebbekben erősebb, ami arra utal, hogy a stressz hatásai idővel felhalmozódnak.

"Ezek az eredmények azért fontosak, mert szinte minden emberre vonatkoznak" - foglalta össze a tanulmány szerzője, Safiya Richardson. "A legfontosabb üzenet az, hogy az emberek személyes érzései nagyon fontosak a szívük egészsége szempontjából, tehát bármi, amivel csökkenteni tudják a stresszt, javíthatja a szívük egészségét a jövőben."