Melyek azok a rizikófaktorok, amelyek erősebben érintik a nőket, és mit tehetnek a veszély csökkentése érdekében? Dr. Sztancsik Ilona , a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos beszélt a részletekről.
Ismert szív-érrendszeri rizikófaktorok
A szívinfarktus során a szív képtelen fenntartani a normál működését, ugyanis egy vérrög elzárja a valószínűleg egyébként is beszűkült koszorúeret, így nem jut elég vér és ezáltal oxigén a szívbe. Amerikában a Centers for Disease Control and Prevention nevű amerikai szervezet szerint 40 másodpercenként következik be egy szívinfarktus. Ott évente 790 ezer esetről számolnak be, Magyarországon évi 20-25 ezer szívinfarktusról lehet tudni.
A szívinfarktus - és több más szív-érrendszeri betegség - közismert rizikófaktorai közé tartozik a többi között a dohányzás, a magas vérnyomás és -koleszterinszint, a túlsúly és a cukorbetegség. A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy míg a menopauza előtt a nőkhöz képest a férfiak nagyobb kockázatúnak számítanak, addig a klimax után a nők rizikója is megnő. Az Oxfordi Egyetem kutatói azonban egy tanulmányukban arra hívták fel a figyelmet, hogy bizonyos rizikófaktorok a menopauzától függetlenül erősebben veszélyeztethetik a nőket, mint a férfiakat.
A nőknél még veszélyesebb a dohányzás
A kutatók elemezték 471 998, 40 és 69 év közötti személy adatait, akiknek nem voltak szív-érrendszeri előzményeik. Elsősorban és nem meglepően megállapították, hogy mindkét nemnél komoly rizikótényező a már említett dohányzás, a diabétesz, a magas vérnyomás és a 25 fölötti testtömeg-index (BMI). Ugyancsak nem meglepő, hogy azoknál a férfiaknál, akik 20 szál cigarettát vagy annál többet szívtak el naponta, megduplázódott a szívinfarktus-kockázat a nemdohányzó férfiakhoz képest. Ehhez képest viszont a nőknél a cigaretta még jelentősebb rizikófaktor: a dohányzó nőknél háromszorosára nőtt a szívinfarktus rizikója a nem dohányzókhoz viszonyítva. Ugyanilyen jelenség volt megfigyelhető a magas vérnyomás és a cukorbetegség esetében is. A magas vérnyomás 80 százalékkal emelte a kockázatot a nőknél a férfiakhoz képest, az 1-es típusú diabétesz megháromszorozta, a 2-es típusú diabétesz 47 százalékkal emelte a kockázat nagyságát. Egyedül a magas BMI nem jelentett különbséget a rizikófaktorok mértékében.
Ezek az ismeretek nyilvánvalóan arra kell, hogy sarkallják a nőket és az orvosokat is, hogy bár a menopauza szív-érrendszeri hatásai többnyire nem kivédhetők, az életmódbeli rizikófaktorokat igenis csökkenteni kell a súlyos következmények kivédése érdekében.
Honnan lehet tudni, hogy veszélyeztettek vagyunk-e?
Ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen vegyen részt kivizsgáláson, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét - hangsúlyozta dr. Sztancsik Ilona. A szakember arról is beszélt, hogy az érintett nőknél a menopauza után különösen fontos az ellenőrzés, de természetesen tünetek vagy családi halmozódás esetén már korábban is jelentős lehet - mindkét nem esetében.
A szakorvosi viziten túl a szívinfarktus megelőző vizsgálati csomagnak része kell, hogy legyen a nagylabor-vizsgálat, a terheléses EKG, a szívultrahang, a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, az arteriográfia, ezen kívül pedig 24 órás Holter EKG is szükséges lehet. Ha pedig valaki hatékonyan szeretné csökkenteni a rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmódorvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.
