Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont szakorvosának hasznos tanácsai következnek.
A kontroll most kiemelten fontos
A szívbetegeknek a rendszeresen kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha éppen belevágnának egy edzésprogramba. Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük: az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van vagy csak időnként "rendetlenkedik a szívük", szintén fokozott óvatosságot kell, hogy tanúsítsanak.
Az 5 legfontosabb nyári tanács szívbetegeknek
1. Igyunk!
Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen mialatt és miután fizikai aktivitást végzünk. Ez alatt akár olyan könnyű mozgásokat is érthetünk, mint a kertészkedés, az otthoni munkák vagy a séta. Ha unalmasnak találjuk a tiszta vizet, facsarjunk bele valamilyen gyümölcsöt, de a túl sok koffeines ital és az alkohol a melegben különösen kerülendő! Az idősebbek sokszor nem érzik a szomjúságot, őket érdemes gyakrabban figyelmeztetni az ivásra a dehidratáció elkerülése végett.
2. Védekezzünk a nap ellen!
Nem csak a szívbetegeknek fontos a naptej-használat, mindenkinek ajánlatos legalább 15 faktoros naptejet használni, amikor a szabadban tartózkodik. A széles karimájú kalap, a napszemüveg és a könnyű, jól szellőző, nem szoros öltözék is megóvhat a túlhevüléstől. Mindezzel együtt sem ajánlatos a legmelegebb órákat, vagyis a 11-15 óra közti időszakot a tűző napon tölteni.
3. Tartsunk szünetet!
Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek, akár lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg ugyanis még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.
4. Figyeljünk a jelekre!
A szívbetegeknek és környezetüknek is tisztában kell lenniük a jelekkel, amelyek a meleg miatt kimerültségre vagy akár hőgutára utalnak. Előbbire utaló tünetek a fejfájás, a szédülés, a gyengeség, a hányinger és a sötét színű vizelet. Ha ezeket tapasztaljuk, pihenjünk le, tegyünk magunkra hideg borogatást, kapcsoljuk be a ventilátort, vagy ha lehet, keressünk légkondicionált helyiséget. Hőguta esetén viszont - amelyre a gyors, gyenge pulzus és légvétel, a zavarodottság, a kipirult, forró bőr és akár az eszméletvesztés utalhat - hívjunk mentőt!
5. Kérjünk segítséget szakorvostól!
"Kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd, és erősebben is izzadunk - ami nyilván megváltoztatja a vízháztartást -, és ez együtt erősen megviselheti a szívet" - ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.
"Ilyenkor megnő a szívinfarktus , az ödémásodás és a trombózis kockázata is. A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot, vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet. Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust! Csakis a kivizsgálás és a kontroll lehet alapja a biztonságnak és a szövődmények elkerülésének."
