Oltás halál ellen?

Nem az oltás, hanem a rendelő betegít meg!

- Sokan még mindig azzal érvelnek, amikor elutasítják a védőoltást, hogy egyszer már beadatták, és rögtön el is kapták az influenzát!

- Ez így nem igaz, de egyszerű magyarázata van ennek a problémának. A körzeti orvosnál a váróteremben ülnek mondjuk ötvenen. Tíz egészséges páciens az influenza elleni oltására vár - a többi beteg, hordozzák a Clamydia pneumoniae-t, Mycoplasma pneumoniae-t, beköhögik az egész helyiséget.

Ezért az oltással együtt a páciensek egy része influenzaszerű fertőzést is kap, és mivel a közvélekedésben minden influenza, amitől köhögünk és folyik az orrunk, máris kikiáltották, hogy "ők bizony az oltástól betegedtek meg!"

- Talán akkor jó lenne, ha a gyermekek egészséges szakrendeléséhez hasonlóan a felnőttek influenzaoltását is külön helyiségben, külön időpontban végeznék - nem?

- Örülök, ha ezt megírja, mert ez megoldás lehet, így növelhető lenne a betegek és egészségesek biztonsága. Az idősek otthonában azért nem történik hasonló, mert az orvos házhoz megy az egészséges pácienshez - nincs is ilyen probléma.

A másik fontos előrelépés az lenne, ha az egészségügyi dolgozók mindegyike beoltatná magát, és nem fertőzné meg a pácienseket. A WHO most épp emiatt kampányol.

Sajnos nálunk az egészségügyi dolgozók között sem elterjedt az oltás.

- Ön be van oltva?

- Igen, évek óta beoltatom magam - talán a jó példa ragadós lesz, a vírus pedig így már kevésbé.

Az oltóanyag-tervezés titkai

- Élő vírusok vannak az oltóanyagban? Okozhatnak egyáltalán megbetegedést?

- Egyikben sincsenek élő vírusok, és amíg én élek, addig Magyarországon nem is engedjük meg az élő influenzavírus alkalmazását.

- Mennyire számít különlegesnek az, hogy a WHO a 2008-2009-es szezonra mindhárom vírustörzset megváltoztatta az oltóanyagban?

- Minden évben változtatják a vakcina összetételét. Az azonban tényleg nem szokott előfordulni, hogy egyszerre mindhárom törzset cserélni kelljen.

Az köztudomású, hogy azért kell minden évben újra "felvenni" az oltást, mert az influenza vírusa - ellentétben az összes többivel - rendkívül gyorsan és hatékonyan változik, még egyszer mondom, hogy évről évre! Tehát, aki tavaly beteg volt vagy beoltatta magát és nem volt beteg, az az idei vírus ellen megint csak védtelen. A vírus kicseréli a "köpenyét", ezért nevezik köpönyegforgatónak is.

Egyetlen oltássorozattal a kanyaró és a rózsahimlő ellen is védettséget kap (a kötelező immunizáció során) a gyermek, mert ezek a vírusok mindig ilyenek maradnak. Az óriássejtes vírus, a parainfluenza vírus sem változik, ha lenne ellenük oltóanyag, egyetlen oltással elérhető lenne a védettség.

- Hogyan tudják, hogy idén milyen vírusokat kell betenni a vakcinába?

- Egy angol fiatalember érdeme. Ő fejlesztette ki ennek "megjósolására" a számítógépes programot. A vírusokon a kapcsolódásokat zöld pontokkal jelölik. Látszódik a tavalyi, majd az idei tavasszal véget ért járványt okozó vírus képe. A kis zöld pontok elmozdulását tanulmányozzák, és amelyikben a legnagyobb a változás, az lesz a következő járványért felelős. Azt teszik tehát a vakcinába.

Én már a Hongkong-járvány idején is virológus voltam, nem volt olyan év, hogy ne kellett volna a vakcinában változtatni.

Beoltott ember évek óta nem halt meg Magyarországon influenza miatt

Az influenza szempontjából veszélyeztetettek, tehát oltásra ajánlottak a krónikus tüdő-, szív-, és vesebetegségben, immunkárosodásban, cukorbajban szenvedők, a tartósan szalicilátot szedők, valamint a szociális és egészségügyi intézményekben tartósan ápoltak. Nekik ajánlják a pneumococcus baktérium elleni oltást is, mert ez a kórokozó tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást vagy véráramfertőzést okoz. - Magyarországon körülbelül a lakosság hány százalékát kellene átoltani?

- A WHO-nak és az Uniónak is az az irányelve, hogy a veszélyeztetettek háromnegyedét kellene oltani. Magyarországon 2 millióan tartoznak a veszélyeztetettek közé, 1 millió 300 ezer ingyenes vakcina van számukra - idén lesz az első év, hogy elfogy mind.

- Az oltás mekkora eséllyel védi meg az oltottat?

- Amikor a hadseregnél vizsgálták ezt az én tanítómestereim, akkor volt olyan járvány, amit 90 százalékban kivédett a vakcina. Azt csinálták, hogy az egyik laktanyában beoltották az összes katonát, a másikban senkit. Az oltatlan katonák között minden második beteg lett, az oltottak között csak néhány.

A hazai előállítású vakcina nagyon jó, a sejtes immunitást is stimulálja, serkenti a szervezet védekező képességét, ezt 2007-ben vizsgálták ki.

- Erről jut eszembe, hogy szintén sokaktól hallottam már a következő érvelést: "Azért nem oltatom be magam, mert az oltás legyengíti az immunrendszert."

- Ez éppen fordítva van! Ez is azért terjedhetett el, mert a betegekkel zsúfolt váróteremben üldögélve biztosan sokan kaptak már fertőzést, mikor oltatni mentek magukat. De az oltás megdolgoztatja az immunrendszert, hiszen újabb betolakodóval ismerkedik meg a szervezet, újabb kórokozó ellen fejleszti tovább a védelmi rendszerét - biztonságos, valódi betegséget nem okozó körülmények között.

Nem legyengítjük, hanem éppen hogy edzésben tartjuk vele az immunrendszert.

Interjúalanyunk Dr. Berencsi György virológus Budapesten született 1941-ben, 1965-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Két évig dolgozott a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL-ban, 1973-ig az Országos Közegészségügyi Intézetben, majd egy évig a Heidelbergi DKFZ-ben (Német Rákkutató Központ). 1988-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében folytatott kutatásokat, innen ment át az Országos Epidemiológiai Intézetbe, ahonnan 2006-ban nyugdíjba ment, de továbbra is dolgozik az intézetnek. Négy gyermeke van.