Magyarországon hagyományosan január közepétől éri el a járványküszöböt az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma. Felkészülni azonban jóval korábban érdemes: már országszerte elérhetőek a térítésmentes influenza elleni védőoltások. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) hétfőn arról tájékoztatott: a 2025/2026-os szezonra gyártott influenza-oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál elérhető és igényelhető a vakcina.
A 3 évesnél idősebbek oltásához 650 ezer adag térítésmentesen felhasználható 3Fluart vakcina, míg a 3 éven aluli gyermekek védelmére 4 ezer adag Vaxigrip oltóanyag és 2 ezer adag Fluenz szuszpenziós orrspray áll rendelkezésre. A tavalyi szezon adatait figyelembe véve – amikor összesen 557 ezer ember kapott térítésmentesen oltást – a készlet elégséges lesz a hazai igények kielégítésére. De mennyire hatékonyak ezek a vakcinák, és milyen mértékű védettséget remélhetnek azok, akik igénylik? Cikkünkben nemzetközi adatok alapján foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat a témában.
Ha beoltatom magam, biztosan nem beteszem meg?
Ez az első és legfontosabb kérdés, amelyet fontos letisztázni, és a válasz sajnálatos módon: nem. A vakcina önmagában még nem biztosít 100 százalékos védelmet az influenza kialakulásával és annak minden tünetével szemben. Viszont aki beadatja, annál enyhébb lefolyás és rövidebb ideig tartó betegség várható fertőzés esetén. Ez pedig elsősorban azoknak a rizikócsoportokba sorolható embereknek fontos, akiknél a betegség súlyos, akár életveszélyes állapotot is előidézhet.
Mivel az influenzavírus rendkívül változékony, minden szezonban új oltóanyaggal kell felkészülni rá. Kórokozója három típusba sorolható: A, B és C. A szezonális járványokat az A és B típusú vírusok okozzák minden évben, így ezek ellen kell felkészülni az újabb vakcinákkal. Az oltás összetételét az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozza meg, figyelembe véve az előző szezon járványadatait. Így mindig egy kicsit más kerül az oltóanyagba, de általánosan elmondható, hogy a 3 komponensű influenza elleni oltás minden évben tartalmaz két A és egy B vírustörzset, míg a 4 komponensű oltás a két A mellett a két B törzs ellen is védelmet biztosít. Vagyis az összes terjedő vírusfajta ellen ezek sem nyújthatnak védelmet, de ha sikerül viszonylag pontosan meghatározni, hogy a lakosság túlnyomórészt milyen vírustörzsekkel találkozhat a járványszezonban, úgy a védettségi arány is magasabb lehet.
Mi befolyásolja az oltás hatékonyságát?
Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja (CDC) minden influenzaszezonban vizsgálja, hogy az oltás milyen mértékben képes megvédeni a lakosságot a betegség kialakulásától és a súlyos tünetektől. Az úgynevezett „vaccine effectiveness” (VE) vizsgálatok során a szakemberek kórházaktól és egészségügyi intézményektől gyűjtenek be adatokat, ami pontos képet ad a lakosság védettségéről, és nem csupán az ideális körülmények között végzett klinikai vizsgálatok adatait tükrözi. Az eredmények szerint az oltás hatékonysága nagyban ingadozik: az elmúlt években az összesített VE-érték alacsonyabb (például ~19 százalék a 2014-15-ös szezonban) és viszonylag magas (~60 százalék) értékeket is elért.
A CDC grafikonja szerint a 2009-2010-es szezon óta rendszerint 40-60 százalékos hatékonyságúak voltak a vakcinák, utóbbi érték már kimondottan jónak számít annak ismeretében, hogy milyen sokféle vírustörzs terjeng az emberek között ebben az időszakban. A grafikonon két időszakot érdemes kiemelni: az egyik a 2020-2021-es járványszezon, amely tulajdonképpen elmaradt. A Covid-19 terjedése miatt bevezetett intézkedések – például a maszkviselés a közösségi terekben, a kijárási korlátozás, illetve a rendszeres kézmosás és fertőtlenítés népszerűsítése – jól láthatóan az influenzavírus terjedését is megállították, így erre az időszakra nincs is elégséges adat az influenzaoltások hatékonyságáról.
A másik különös eset a 2014-15-ös járványszezoné, ahol a mérések szerint a vakcina hatékonysága jócskán elmaradt az átlagostól, nagyjából 19 százalékosra mérték. Ennek oka a Reuters cikke szerint elsősorban az volt, hogy a keringő vírusok nagy része — mintegy 80 százaléka — olyan A(H3N2) altípus volt, amely már eltért az oltóanyagban szereplő verziótól, így nem biztosított ellene megfelelő védelmet az adott évadra fejlesztett vakcina.
A cikk szerint több tényező is szerepet játszik tehát abban, hogy az oltás milyen mértékben nyújt védelmet. Ezek a többi között az alábbiak.
- Vírusok és oltóanyag egyezése: ha az oltásban szereplő vírusvariánsok jól megfelelnek a szezonban keringőknek, akkor a hatékonyság magasabb. Az eltérés („antigenic drift”) csökkentheti a védelmet.
- Életkor és egészségi állapot: gyermekeknél és egészséges felnőtteknél gyakran jobb eredmények érhetők el, míg idősebbeknél vagy krónikus betegséggel élőknél alacsonyabb lehet a VE.
- Szezonális körülmények: a járvány intenzitása, az influenzatípusok (A H1N1, A H3N2, B-típusok) aránya és a vizsgálati módszerek is befolyásolják az eredményeket.
- Időzítés és oltási státusz: az oltás beadásának időpontja, valamint az oltottak és nem oltottak összehasonlítása befolyásolja a VE értékét (például hány nap telt el a betegség kezdetétől az adatfelvételig).
A védőoltás különösen javasolt a 60 év felettieknek, a krónikus betegeknek, az egészségügyi és szociális dolgozóknak, valamint a várandósoknak. Érdemes még a járvány kialakulása előtt, november-december környékén beadatni, hogy a tömeges megbetegedések időszakára már kellő védettséget biztosíthasson.
