A csontritkulás világszerte népbetegség, Magyarországon minden 10. ember ebben szenved. Különösen veszélyeztetettek a változó korban lévő nők. Nem véletlen, hogy gyakorta illetik a "néma gyilkos" jelzővel a kórt, hiszen sokszor halálos csípő- és combnyak-törést eredményez. De tudni kell, hogy a borda és csuklótörések többségét is a tömegében megritkult, "porózus" csontok okozzák. A baj pedig elkerülhető lenne, ha már gyermekkorban, illetve fiatal felnőttkorban elegendő lenne a csontépítéshez szükséges kalciumbevitellel.
Vajon miért hallunk az utóbbi időben egyre többet a csontritkulásról? Mert a korszerű csontsűrűség-mérő eszközökkel és a hagyományos laboratóriumi vizsgálatokkal igen korán megállapítható a csonttömeg csökkenése és a betegség létrejötte. Az egyre bővülő kezelési lehetőségeknek és természetesen az átlagéletkor növekedésének köszönhetően egyre többet beszélnek a kórképről.
Mi a csontritkulás lényege és hogyan alakul ki a betegség? Az állandóan megújuló csontszövetre gyermekkorban az építés, 25-45 éves korban az építés és a bontás egyensúlya a jellemző. Ezt követően a csontlebontási folyamat kerül túlsúlyba, és a szervezet már a fiatalkorban kialakított csonttömegből gazdálkodik.
A csontlebontási folyamat gyorsulása különösen a klimax korú nők körében feltűnő, akik a női hormon csontvédő hatásának kiesése miatt néhány évig évente 2-3, esetleg több százalékát veszíthetik el csonttömegüknek. A betegség nők között általában gyakrabban fordul elő, az alacsony, vékony testalkatú, világos szemű, fehérbőrű nők - főleg, ha a családjukban halmozottan fordul elő csontritkulás - a leginkább veszélyeztetettek. A rizikótényezők közül a mozgásszegény, ülő életmód a legkiemelendőbb, de a helytelen táplálkozás, a fehérje- és kalciumszegény étrend, a D-vitamin, a napsugárzás hiánya, a rendszeres alkohol-, kólafogyasztás, a dohányzás, a sok kávé és bizonyos gyógyszerek folyamatos szedése akár már 25-45 éves korban is hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához.
A fokozatosan kialakuló hajlott testtartás, a testmagasság csökkenése, ezzel együtt kezdetben inkább csak terhelésre jelentkező hátfájás, a törzsizomzat gyengesége, először csak délután, majd naponta többször is szükségessé váló 10-15 perces lefekvés egyre biztosabbá teszi csontritkulást. Néha sajnos csak a betegség legkomolyabb szövődményei, a kis erőbehatásra létrejövő: csukló, csigolya csonttörések és a következményeiben legsúlyosabb combnyaktörés figyelmeztetnek a bajra.
Mit tehetünk a betegség megelőzésére? A kálcium a csontok és fogak alapvető ásványi anyaga. A szervezetbe jutott kálcium legnagyobb része a csontszövet felépítését és karbantartását szolgálja. Ugyanakkor e fontos ásványi anyag egyebek között a fájdalmas menstruáció tüneteit, a szívbetegségek, meg a vesekövesség kialakulásának kockázatát csökkenti. Bár a szervezet igényli, kissé meglepő, hogy ezt az ásványi anyagot önmaga nem tudja előállítani! "Beszerzéséről" megfelelő táplálékfelvétellel kell gondoskodni. Az elégtelen kálciumbevitel csontritkulást, fogszuvasodást, izomgörcsöt, sőt gyermekkorban növekedési zavarokat okozhat, miközben magas vérnyomásra, vastagbélrákra, a terhesekben szülés előtti görcsökre hajlamosít. A szervezet kálcium forgalmát a pajzsmirigy-, és mellékpajzsmirigy hormonjai, valamint a D-vitamin szabályozza. Ez utóbbi nélkül a szervezet még felvenni sem tudja ezt az ásványi anyagot.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Sajnos világszerte kálciumhiányosak az átlagos étrendek, mert az élelmiszerek között viszonylag kevés az, aminek magas a kalciumtartalma. Tradicionálisan a tejben, tejtermékekben, különösen a sajtokban, tojásban, meg a zöld leveles növényekben, vagyis a spenótban, a sóskában, a brokkoliban, a babban, a borsóban, a szójababban, brokkoliban, karfiolban, kelkáposztában, továbbá a szardíniában, a dióban, a napraforgómagban, a mogyoróban, a mákban, a mazsolában az átlagosnál több van - magyarázza a szakember. További gondként említi, hogy a táplálkozással a szervezetbe bevitt kálciumból átlagosan csupán annak csak a 30-35%-a szívódik fel a belekből. Tehát nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy miután rendkívüli kálciumhiányosan étkezünk, az oly fontos ásványi anyagot mindenképpen pótoljuk. Ugyanakkor nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük, ugyanis a kalcium-pótlással foglalkozó orvosi ajánlások azt javasolják, hogy elsősorban ne a mesterséges táplálék-kiegészítőkkel oldjuk meg a hiányt, hanem a megfelelő élelmiszerek fogyasztásával.
A Pécsi Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet páratlan szabadalmának és a Bábolna Rt. fejlesztőinek köszönhetően májustól különleges, bioaktív kalciummal dúsított baromfitermékeket forgalmaznak a nagyobb hipermarketek. A különleges magyar találmány, igazi újgenerációs hungaricum. A Kalcima-Bábolna névre keresztelt adalék szerves formában tartalmaz kalciumot, mindazon prebiotikumok és vitaminok kiegészítésével, amelyek elősegítik, hogy a kalcium valóban felszívódjon és beépüljön a szervezetbe. A Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján humán-kísérletek igazolták, hogy az új adaléknak köszönhetően a csontritkulásban szenvedőknél éppen olyan eredményeket lehetett elérni a Kalcimaval, mint a ma ismert gyógyszerek alkalmazásával.
A kutatóintézet és a Bábolna Rt. összefogásával az új adalékanyaggal dúsított baromfitermékekkel egy orvosi szempontból is fontos alapélelmiszerből, természetes módon tartható egyensúlyban a csontképzési folyamat. Különösen ajánlott a kalciummal dúsított baromfi termékek fogyasztása a várandós kismamák, a szoptató anyák és a változó korban lévő hölgyek számára, de az új termékekkel azok is hozzájuttathatják szervezetüket megfelelő kalciummennyiséghez, akik valamilyen okból kifolyólag nem fogyaszthatnak tejtermékeket.
Legjobban: