Két ausztrál kutató több mint 1,5 millió résztvevővel végzett húsz vizsgálatának adatait öszszesítve igazolta, hogy a ma legnépszerűbb fájdalomcsillapító akár negyven százalékkal is növelheti az infarktus kockázatát. Egy, a fájdalom csökkentésére alkalmas készítményekről készült tanulmányokat átfogóan elemző vizsgálat szerint a főként Európában, így hazánkban is népszerű Diclofenac az előírt dózisok betartása mellett is veszélyes lehet. Korábban az Amerikai Orvosi Szövetség tudományos folyóiratában 23 tanulmányt átfogó vizsgálat jelent meg, s ugyanazt igazolta az ausztrál kutatók mostani vizsgálata is. A Diclofenac egy nem szteroid gyulladáscsökkentő, évtizedek óta a piacon van. Világszerte az egyik leggyakrabban felírt gyógyszer, különböző néven kerül forgalomba.
A tudományos magyarázat szerint a hagyományos, nem szteroid gyulladáscsökkentők, mint a Diclofenac vagy a Naproxen a szövetsérülés helyén a ciklooxigenáz enzim egyik formáját, a COX-2-t blokkolva enyhítik a fájdalmat. Emellett azonban hatást gyakorolnak egy másik formájára, a bélrendszerben található
COX-1-re is, ezért gyakran okoznak sérüléseket a béltraktusban. A COX-2-t gátló gyulladáscsökkentő szerek közül már volt olyan, amelyet betiltottak, miután bebizonyosodott, hogy több mint kétszeresére növelte a szívinfarktus esélyét.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet szerint a klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint a Diclofenac alkalmazása kismértékben, s különösen nagyobb adagok (napi 150 mg) és annak hosszabb ideig történő alkalmazása esetén növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját. Különösen figyelni kell akkor, amikor már eleve más egészségügyi probléma súlyosbítja a helyzetet: így a nem megfelelően beállított, magas vérnyomás, a pangásos szívelégtelenség, az ischaemiás szívbetegség vagy a perifériás artériás betegség, illetve más szív- és érrendszeri rendellenességek esetén a kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek kezelése, akiknél kardiovaszkuláris betegségekre hajlamosító tényezők állnak fenn, mint a túlsúly, a magas koleszterin vagy a dohányzás. A szakemberek szerint ezek vényköteles gyógyszerek, tehát az orvos a beteg egyéni tulajdonságait és állapotát mérlegelve dönti el, hogy az adott készítmény alkalmazásának előnye, avagy kockázata a nagyobb. Arra azonban mindenkit figyelmeztetnek: az alapos körültekintés nemcsak a gyógyszer szedése előtt indokolt, hanem a már megkezdett kezelést se hagyja abba önkényesen senki.
