A betegek mindössze öt százaléka kap kezelést, pedig a tünetmentes baj egyszerű vizsgálattal felismerhető.
A korábbi hagyományoknak megfelelően Erdélyből és Kárpátaljáról is érkeznek szakemberek a XII. Debreceni Nephrológiai Napokra. A négy napos kongresszust - amelyen mintegy ezer szakember vesz részt - május 30- június 2. között a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum Elméleti Tömbjében rendezik meg. A legújabb ismereteket is összegezve 17 fő témakörben 70 előadás hangzik el - tudtuk meg dr. Kárpáti István docenstől, a Magyar Nephrológiai Társaság főtitkárától, a kongresszus fő szervezőjétől.
A szervezők a témák közül egyebek mellett kiemelték a vérszegénység miatt fellépő szöveti oxigénhiányt, amely károsan hat a szervezet működésére. Az idült veseelégtelenségnek gyakran már a korai fázisában fellép a vérszegénység. Fokozódnak a szívelégtelenség tünetei, az életminőség romlik. A vese eredetű vérszegénységet a vese által termelt vérképző hormon hiánya okozza. A szakemberektől megtudtuk, hogy ma már korszerűen kezelik a vesebetegek vérszegénységét.
Meglepő adat, hogy Magyarországon minden tizedik felnőttet érint az idült vesebetegség. Az érelmeszesedés eredetű vesebetegségek szinte járványszerűen terjednek.
A betegek gyakran nem is tudnak a bajukról, mivel a veseproblémák hosszú ideig tünetmentesek is lehetnek, a későbbiekben azonban rendkívül progresszív az előre haladás. Mindez a vesefunkciók fokozatos beszűküléséhez, vesepótló kezelést igénylő végstádiumú veseelégtelenséghez vezet.
A szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy már a mérsékelt veseelégtelenség is fokozza a szív-érrendszeri betegségek kockázatát (stoke, infarktus.)
Szintén meglepő, hogy a betegeknek mindössze öt százaléka részesül nephrológiai gondozásban, holott a bajt egyszerű vér-és vizeletvizsgálattal fel lehet ismerni. Ebben a háziorvosok felelőssége is igen nagy. Rizikótényezők (magas vérnyomás, szívelégtelenség, koszorúér, agyi és alsóvégtagi szűkület, vérszegénység, fájdalomcsillapítók rendszeres szedése) esetén a háziorvosoknak fel kell vetni a vesebaj lehetőségét, ezért szorgalmazniuk kell az említett egyszerű vizsgálatok elvégzését.
Vesebetegséget, veseelégtelenséget okozhatnak többek között a szervezet által termelt antitestek, hempigmentek, baktériumok által termelt toxinok, a szervezetbe került mérgek, kóros anyagcsere termékek. Károsító ágensek a vesén kívül más, életfontosságú szerveket is megtámadhatnak (máj, tüdő).
A vesepótló kezeléseknél alkalmazott készülékekből számos új technikát fejlesztettek ki, amelyek alkalmasak a szervezetet károsító anyagok eltávolítására, illetve egyéb szervpótlást is biztosítanak. A módszereket együttesen extrakorporális kezelési eljárásoknak nevezik. Számos beteg igényli ezek együttes alkalmazását, azaz a hemodialízis mellett aferezis, hemoperfúzió vagy májpótló kezelés elvégzését.
A szerda délelőtti megnyitón - ugyancsak a hagyományoknak megfelelően - átadják a Magyar Nephrológiáért Életműdíjat. Az iskolateremtő tudósok, klinikusok munkáját elismerő szakmai díjat az idén dr. Gál György professzor (Szegedi Tudományegyetem, Országos Vérellátó Szolgálat) és prof. Dr. Vas István (postumus, Western Hospital, Toronto, Kanada) kapja meg. Elismerő oklevelet vesz át dr. Rosivall László, a Semmelweis Egyetem, Kórélettani Intézetének professzora.
2007-05-30 09:09
Forrás: Weborvos D.K.K.
