Aki izomgyengeséget, gyakori vizelési ingert, erős szomjúságérzést tapasztal, nem feltétlenül gondol arra, hogy kardiológushoz forduljon. Amennyiben azonban magasabb vérnyomást mér a szokásosnál, elsősorban a diasztolés, vagyis a második érték tekintetében, érdemes részt vennie egy kivizsgáláson.
"Kardiológusként a magas vérnyomásértékeknél nem elsőként gondolunk a Conn-szindrómára, de gyanakodnunk kell, ha vizsgálatok során fény derül a látszólag ok nélkül alacsony káliumszintre, illetve izomgyengeségre, székrekedésre is panaszkodik a páciens. A nagyon erősen lecsökkent káliumszint ritkán, de pitvarfibrillációs panaszokat, szívdobogásérzést is okozhat" - ismerteti dr. Vaskó Péter , a KardioKözpont kardiológusa, aki hozzátette: az EKG-n látható elváltozások és a vizelési szokások megváltozása is gyanút keltő tünet.
Ilyen vizsgálatok szükségesek
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a hypertóniások körében kevesebb mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, és ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulásában.
Ezen betegség alapja, hogy a mellékvesekéreg az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. A háttérben többféle indok állhat, például jó- és rosszindulatú daganatok, illetve májzsugor vagy a veséhez vezető verőér szűkülete.
"Ha felmerül a Conn-szindróma gyanúja, elsősorban kardiológushoz kell fordulni, hogy kizárhatóak legyenek az egyéb, szerteágazó szív- és érrendszeri okok. Az alacsony káliumszintre ráadásul a jellegzetes EKG-eltérésekből is lehet következtetni. Ilyen esetekben érdemes laboratóriumi vizsgálatokat kérni, amelyekkel ellenőrizhető a káliumszint, a káliumürítés, a nátriumszint, az aldoszteronszint és a plazmarenin-szint. Mivel egyes vizelethajtók és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek befolyásolhatják a hormonvizsgálatok eredményét, ezért erről tájékoztatni kell az orvost, aki elrendelheti ezen gyógyszerek ideiglenes elhagyását a vérvétel előtt" - hangsúlyozza Vaskó doktor.
Ahhoz, hogy kiderüljön, esetleg daganat okozza-e a panaszokat, szükség lehet radiológiai eljárásokra is, mint a CT, az MRI , vagy a mellékvese érfestéses vizsgálata. Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat állt a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű, gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszterontermelés, így beállítható a káliumszint és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges ritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
