A helyesen táplálkozó, súlyára odafigyelő és aktív életet élő kismama növelheti születendő gyermek esélyét az egészséges felnőttkorra.
A legtöbb várandós nő tudja, hogy ha dohányzik, alkoholt fogyaszt vagy drogozik, növeli annak veszélyét, hogy gyermeke születési rendellenességekkel jöjjön a világra.
Azt azonban már kevesebben veszik figyelembe, hogy lehetséges mintegy "beprogramozni" a magzatot a későbbi egészséges felnőtt létre. Egy új kutatás szerint a várandós anyák csökkenthetik annak kockázatát, hogy gyermekük elhízzon, magas vérnyomásos, szívbetegség és cukorbeteg legyen.
Az 1980-as évek végén egy brit orvos-epidemiológus, David Barker felfigyelt arra, hogy a kis súllyal született angol férfiaknál gyakoribb a szívbetegség előfordulása. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az elhízás, a magas vérnyomás és a diabétesz - tehát a szívbetegséggel kapcsolatos megbetegedések - gyakoribbak kis születési súly esetén. Barker ekkor felállította azt az elméletet, mely szerint a méhen belüli nem megfelelő táplálkozás "beprogramozhatta" az illetőket arra, hogy 50 évvel később szívbetegek legyenek.
A Barker-hipotézist ma is sokan vitatják, ám a bizonyítékok súlya alatt egyre inkább elfogadják. Mivel a magzati szervek más és más időpontban alakulnak ki, úgy tűnik, hogy trimeszterenként változnak a túl sok vagy túl kevés táplálék hatásai. Jó példa erre a második világháború alatti hollandiai éhínség. Azoknak a várandós nőknek a gyermekei, akik a terhesség első harmadában nem jutottak elegendő táplálékhoz, gyakrabban lettek szívbetegek, a második trimeszterben éhezők gyermekeire inkább a vesebetegség volt jellemző, míg ha az anya a harmadik trimeszterben nem jutott elegendő táplálékhoz, a gyermek cukorbeteg lett.
Az újabb kutatások a várandós anyák túltápláltságra irányították a figyelmet. A túl sokat evő kismamák gyermekei nagyobb súllyal születnek, és belőlük nagy valószínűséggel túlsúlyos kisgyermek is lesz. A terhesség alatti elhízás növeli a fejlődési rendellenességek kockázatát is.
Az anya szervezete sokféleképpen hat a gyermek anyagcseréjére: a szervek fejlődésére, a gének aktiválására, még a sejteken belüli anyagcserére is.
Mindezek tudatában tehát az a legfontosabb, hogy már a gyermek tervezése idején, még a teherbeesés előtt éljen a leendő kismama egészséges életet, ne hízzon meg, ne fogyjon le, táplálkozzék sokoldalúan és mozogjon eleget. Fontos a folsav és az omega-3-zsírsavak szervezetbe juttatása, és a napi vitaminszükséglet fedezése.
A leadott energia legalább annyira fontos, mint a bevitt energia. A rendszeres testmozgás karban tartja a nő anyagcseréjét, és ezáltal elejét vehető egy sor terhességi rendellenesség fellépése, mint például a visszér, a lábgörcsök vagy a derékfájás is.
