Az unióban jó ideje kutatások folynak a szellemi túlterhelés okozta betegségek feltérképezésére. A többi között sikerült bizonyítani, hogy egy-egy fontos, határidős munka utáni 24 órában hatszorosára növekszik a szívroham esélye. A fokozott szorongás már rövid távon érezteti egészségkárosító hatását, ami kezdetben gyomor-, illetve nyombélfekélyben, magas vérnyomásban, cukorbajban vagy lelki betegségekben manifesztálódik. Hosszabb távon viszont magában hordozza a rosszindulatú daganatok, a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
A totális kimerültség jellemzi a burnout, magyarul a kiégés-szindrómát, amelyet Németországban már hivatalosan is betegségnek ismertek el. Ez nem csak a menedzserek betegsége, gyakorlatilag minden hatodik német szenved tőle. Legfőbb tünete a folyamatos érzelmi megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés. Az érintettet a reménytelenség érzése, a célok és ideálok elvesztése, a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív hozzáállás jellemzi.
Németországban már bírósági ítélet is született arról, hogy a kiégés-szindróma munkaképtelenséget okoz, ezért a biztosítóknak ilyen esetben is fizetniük kell a biztosított után. A kiégés okaként pszichológusok három dolgot említenek: a stresszt, a motiváció, illetve a sikerélmény hiányát és a munkahelyen megromlott kapcsolatokat.
A figyelmeztető jelek közül először az alvászavarok, majd a koncentrációs gyengeség, a fáradtság és a korlátozott teljesítőképesség jelentkezik. Ha semmit nem tesznek ellene, rosszabbodik a helyzet, a beteg elhanyagolja a szociális és társasági kapcsolatokat és a hobbikat. Végső soron az öngyilkosság gondolata foglalkoztatja - mondta a freiburgi egyetemi klinika egyik vezetője, aki szerint az ember számára a másik ember a legerősebb aktiváló szer. (K. J. V.)
