A Der Spiegel című német hetilap online változata beszámolt arról, hogy Andrew Oswalds a Massachusetts-i National Bureau of Economyc Research munkatársa csapatával 16 európai nemzetből 15 000 embert kérdezett ki, véletlenszerű alapon. A kutatás résztvevőinek meg kellett mondaniuk, hogy volt-e magas vérnyomásuk és hogy életükkel elégedettek-e nagyon, közepesen, eléggé, vagy egyáltalán nem.
Az amerikai kutatók szerint az eredmények egészen egyszerűek, a boldog országokból származó emberek - svédek, dánok, britek és hollandok - kevesebbet szenvednek a magas vérnyomástól, mint a németek, vagy a portugálok, akik az európai boldogságskála végén találhatók.
Andrew Oswald ezért azt szorgalmazza, hogy a jövőben a vérnyomást mintegy az egyes nemzetek elégedettségének mértékeként vegyék figyelembe, hiszen ez egy nagyon megbízható paraméter, amely egyszerűbben és pontosabban meghatározható, mint például a szubjektív érzések.
A boldogság megítélésénél persze problémát jelent a kifejezés tartalma, hiszen más, társadalmilag eltérő módon kialakított jelentése van azoknak a szavaknak, hogy: fortunato, feliz, happy, glücklich, vagy joyeux. Az életkor is hatással van arra, mennyire érzi boldognak magát az ember.
A michigani egyetem kutatói példéul 540 nőt és férfit kérdeztek meg, és azt a következtetést vonták le, hogy az idősebbek boldogabbak, viszont egy korábbi fölmérés, amelyet csak Németországban készített a tekintélyes Allensbach Intézet, azt mutatta, hogy ez a fiatalokra igaz. Ráadásul az Allensbach szerint a németek kétharmada boldognak tekinti magát, tehát az eltérő módszerek valóban más eredményt mutathatnak, és óvatosan kell kezelni őket - olvasható a hamburgi hetilap internetes kiadásában.
(MTI-Panoráma)
