Svédországban, ahol a termék - hazánkkal ellentétben - nem vényköteles, 15 újszülött jött világra úgynevezett hypospadiasis-szal, alsó húgycsőhasadékkal. Terhessége elején mindegyikük édesanyja szedett loratidin-tartalmú készítményt.
A hypospadia a fiúcsecsemőkön előforduló, műtéttel korrigálható rendellenesség abban áll, hogy a kisfiúk péniszén a nyílás nem a nemi szerv csúcsán, hanem valahol az alsó oldalán található. A műtétet három és négy éves kor között célszerű elvégezni, de ez idő után sem késő.
A rendellenesség természetes úton is kialakulhat, de a vizsgált 2.780 gyógyszert szedő anyához képest a 15 eset a megszokott arány háromszorosa. Mivel a vizsgálatban a csecsemők fele kislány volt, az előfordulási gyakoriság valójában dupla annyi, mint amennyinek elsőre látszik, körülbelül 1%. Tény azonban, hogy a rendellenesség az egyik leggyakrabban előforduló. Amerikában például 0,8%-os előfordulási gyakoriságról tudnak, aminél a svéd érték alig magasabb.
Mivel ez az első eset, hogy ilyen összefüggést véltek fölfedezni a rendellenesség és a hatóanyag alkalmazása között, más országokból pedig nem jelentettek hasonló adatokat, ezért a gyógyszert nem vonják ki a forgalomból. A vizsgálat azonban, amelyet az Európai Gyógyszer Minősítő Hivatal indított, jogos. Elképzelhető tehát, de egyelőre nem bizonyított, hogy szülési rendellenességet okoznak azok a szénanátha elleni gyógyszerek, melyek loratidint és desloratidint tartalmaznak.
Az Országos Gyógyszerészeti Intézet Mellékhatás-figyelő Osztályán megtudtuk, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló adatbázisok áttekintése után sem találtak példát hazai esetre. Így, mivel a termék amúgy is vényköteles, egyelőre egyéb intézkedés nem indokolt. Számunkra is a kb. háromhónapos átfutási idejű európai vizsgálat eredménye lesz a mérvadó. Dr. Elek Sándor, osztályvezető azt is elmondta, hogy nálunk több ilyen hatóanyagú gyógyszer is kapható.
A csalánkiütés és szénanátha ellen alkalmazott hatóanyag leírása egyébként az ellenjavallatok között tartalmazza, hogy terhesség és szoptatás esetén szedése nem ajánlott.
Bármit is szedjen be az ember, a gyógynövények és drogériákban kapható gyógyhatású készítmények esetén is tájékozódni kell az esetleges mellékhatásokról. Nyilvánvaló, hogy egy felelősen gondolkodó anya, feltéve, hogy már tud várandósságáról, nem fog bevenni semmi olyasmit, aminél, ha csak kis eséllyel is, de fennállhat a veszélye, hogy leendő gyermekének árthat vele. Az allergia elleni gyógyszerek nálunk az európai uniós szabványnál szigorúbb szabályozások és ismert mellékhatásaik miatt mind vénykötelesek, ezért a rászoruló beteg, még ha nem is tűnik számára mindig indokoltnak, nem kerülheti el a szakembert.
Végül megjegyzendő, hogy amint azt a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológia Társaság allergológus szakemberei is oly sokszor hangsúlyozzák, rendkívül fontos, hogy az allergiás betegek ne forduljanak az öngyógyításhoz, öngyógyszerezéshez, viszont feltétlenül kérjenek szakorvosi segítséget problémájuk legyőzéséhez. A kezeletlen szénanátha ugyanis sajnos nehezen kezelhető, súlyos asztmává rosszabbodhat. Az esetleges mellékhatások és a fentihez hasonló hírek tehát semmiképp nem lehetnek jogos kifogások a szakszerű kezelés kikerülésére.
Forrás: Reuters Health, 2002. április 25.
Kapcsolódó URL: Gyermekkori urológiai problémák (1. rész)
