Egy esős, téli délelőttön érkezünk a Kelenföldi buszgarázsba, ahol Saliga József szolgálatvezető vezet körbe minket. Civilként igencsak figyelnünk kell, hova lépünk a olajtócsákat és járműveket kerülgetve: folyamatosan jönnek-mennek az autóbuszok, sofőrök adják át egymásnak a stafétát - szemmel láthatóan nincs megállás a fővárosi tömegközlekedésben. Egy éppen pihenő piros hetes buszon akad meg a szemünk: a járaton, amin naponta ezrek közlekednek Kelenföldtől a Bosnyák térig. Azonnal világossá válik, hogy az öreg jármű ideális célpontja lehet annak a speciális bakteriológiai vizsgálatnak, ami miatt az ÁNTSZ biológus szakemberével ide jöttünk, aki egy egész koffernyi, mintavételhez szükséges kellékkel készült.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Vízmikrobiológiai osztályának munkatársával nekilátunk a munkának: öt, az utazóközönség által különösen sokat tapogatott felületet választunk ki, melyről ezután vattapálcikák segítségével mintát veszünk: a jegykezelőről, a leszállásjelzőjéről, a plafonra szerelt és az ülések melletti bőr, illetve műanyag kapaszkodóról és a busz egyik műbőr üléshuzatáról. A minták ezután a laborban landolnak, a gondos tenyésztést követően pedig néhány nap múlva meg is kapja a szerkesztőség az eredményeket, melyek a Vízmikrobiológiai osztály vezetője szerint nem meglepőek ugyan, de érdemelnek némi magyarázatot.
A felületi mintavételt steril vattapálcával végzik, amit előtte steril foszfátpufferrel megnedvesítenek (a pufferoldat olyan kémiai "rendszer", ami ellenáll a pH-változásoknak), a felületek nagyságát pedig feljegyezik. A mintákat szintén pufferben szállítják a laboratóriumba, tenyésztésre. Az összcsíraszám meghatározása 22 és 37 °C-on is megtörténik: ez előbbin elsősorban a környezeti baktériumok növekednek, utóbbin pedig olyan baktériumok, amelyek képesek lennének az emberi szervezet hőmérsékletén is nőni. A többi baktériumot célirányosan szelektív differenciáló táptalajokon tenyésztik.
Valóság, mikroszkóp alatt
A vizsgálati eredmények szerint a legtöbb baktérium a leszállásjelzőn és a bőrkapaszkodón tenyészett ki 37 fokon (19,8 db/cm2, illetve 9,3 db/cm2), míg 22 fokon az oldalsó kapaszkodó vitte a prímet (8,5/cm2). - Ezeket az adatokat a heterotróf összcsíraszámból tudjuk, mely az általános baktériumszennyezettségről ad számszerű adatot. Az így kimutatott baktériumok környezeti baktériumok, alapvetően nincsen egészségkockázatuk - magyarázza Dr. Vargha Márta biológus. - Ezek a számadatok sokkal alacsonyabbak, mint vártuk, ez érdekes, de van rá magyarázat. A hideg idő például olyan szempontból számít sokat, hogy kesztyű van az embereken, illetve magyarázhatja az alacsony számokat az is, hogy ezeken a felületeken a baktériumok többsége lényegesen rövidebb ideig életképes, mint például nedvesebb környezetben - teszi hozzá az osztályvezető, aki szerint a vizsgálatok nyáron cifrább eredményeket mutatnának, mert akkor nagyobb a szabadabb bőrfelületek aránya, azaz jobban érintkeznek az utasok a tömegközlekedési eszközökön a vizsgált tárgyakkal és az üléssel.
A laborban kérésünkre vizsgálták a coliform baktériumokat is (ez a baktérium higiénés indikátor, azaz szennyezettségjelző), illetve az emberre potenciálisan veszélyes Escherichia colit (tápcsatornánk alsó szakaszában él), a Pseudomonas aeruginosát (környezeti baktérium, de elszaporodva esetenként megfertőzheti a bőrt, a fület, a szemet, a húgyutakat, súlyosabb esetben szívbillentyű-, tüdő- vagy akár véráram-fertőzést okozhat), az Enterococcus faecalist (székletbaktérium) és a Staphylococcus aureust (gennyes folyamatokért felelős). Ezek közül csak a legutolsóból lett pozitív eredmény, mely a jegykezelőn tenyészett ki, de a számot nézve (0,5 db/cm2) úgy tűnik, semmiféle veszély nem fenyegeti az utasokat. - A Stapylococcus aureus a bőrön élő, általánosan elterjedt baktérium, mely a bőrflóra tagja, ez okozza többek között a pattanásokat is - értelmezi kérésünkre az eredményeket a szakember. Két felületről vett mintában is tenyészett ki gomba, de ezzel kapcsolatban megnyugtat bennünket dr. Vargha Márta: - Gombaspóra a levegőben is viszonylag sok van, a BKV mindkét kapaszkodóján kitenyészett. Hangsúlyozni kell, hogy ezek sem szükségszerűen veszélyes gombák.
Vírusriadó!
Az eredmények ismeretében akár ki is jelenthetnénk, hogy télen nem kell tartanunk sem a gombáktól, sem a baktériumoktól, de a helyzet sajnos nem ilyen egyszerű. - Az utazóknál az igazi veszélyforrás nem a baktérium, hanem a vírusok, főleg az influenzás időszakokban. A tömegközlekedési eszközök igenis közvetítőfelületek lehetnek a betegek és a leendő betegek között. Ha valaki jó alaposan beletüsszent a kezébe, és utána megfogja a kapaszkodót, máris továbbadta a kórokozót. A vírusok sem fertőzőképesek sokáig ezeken a felületeken, de buszozás közben nem kell sokat várni, hogy valaki más is megfogja ugyanazt a kapaszkodót - írja le szemléletesen a vírusok és a megfertőződés útját Vargha Márta.
A vírusok klasszikus cseppfertőzéssel is terjedhetnek, ennek kockázata annál nagyobb, minél nagyobb a tömeg. Az aluljárók és más rosszul szellőző helyek szintén kockázatot jelentenek ilyen szempontból. A nedves, párás idő, a szélcsend, a fény (és így a vírusokat elpusztító UV-sugárzás) hiánya, a zárt helyeken kialakuló alacsonyabb oxigéntartalom mind kedveznek a vírusok túlélésének.
Magunkra számítsunk, ne a takarításra!
A fenti példából is látszik, hogy kár mindent a tömegközlekedési vállalatok takarítással kapcsolatos hiányosságaira kenni, hiszen tény, hogy a járművek tisztaságát, illetve az utazások során elkapott esetleges fertőzések előfordulását is nagyban befolyásolják az utasok egyéni higiéniai szokásai. Az OKI szakembere rengeteg gyakorlati tanácsot ad. Hogy melyek ezek? A februári Nők Lapja Egészségből kiderül.
Keresse az újságárusoknál, vagy fizesse elő a www.mc.hu internetes oldalon!
