Egyszerűsödik, rugalmasabbá válik az orvosi ügyeletek szervezése, a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti pontra lesz szükség. Többek között ezt tartalmazza az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvénymódosítás, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.
A törvény szerint az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek minősül, összhangban az európai uniós szabályozásokkal. A jogszabály továbbra is lehetőséget ad az egészségügyi ágazat számára, hogy az ügyeletre vonatkozó - a Munka törvénykönyvében (Mtv.) nem rendezett - szabályokat maga alkossa meg. Az egészségügyi ágazat számára azért indokolt eltérést engedni a Mtv. meghatározott fogalmától, valamint díjazásától, mert az egészségügyi ágazatban a munkavégzési kötelezettség szükségszerű, egy orvos az ügyelete alatt biztos, hogy fog munkát végezni.
A most elfogadott törvényben megjelenik az ügyelet fogalma, amely az egészségügyben az ügyeleti feladatok munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében történő ellátását jelenti. Az egészségügyi ügyelet mind a napi, mind a heti munkaidő-limitekbe beszámít, továbbá éves limitet vezetnek be azzal, hogy éves szinten a 416 órát nem haladhatja meg az egészségügyi ügyeletben, illetve rendkívüli munkavégzésben végzett munka
Az ügyeletek szervezése a korábbinál jóval kevesebb ügyeleti ponton lesz szükséges. Ügyelet szervezése akkor indokolt, ha átlagosan az ügyeleti idő 25 százalékát meghaladóan, de legfeljebb annak 50 százalékáig tényleges munkavégzés történik.
A törvény nem érinti azon alapelvet, hogy egy héten 60 óránál több időt tényleges egészségügyi tevékenységgel nem lehet tölteni a hathavi átlagszabályt figyelembe véve. Ebbe az időbe azonban az ügyeletek rendelkezésre állási idejét - amikor nem történik munkavégzés - nem számítják bele. Az egészségügyben - összhangban az általános munkajogi szabályokkal - a heti munkaidő a munkáltató rendelkezése szerint a munkaidőkeret átlagában a 48 órát nem haladhatja meg, azzal, hogy ennek terhére a munkáltató a napi munkarend szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkavégzést vagy egészségügyi ügyeletet rendelhet el.
Az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára meghatározták a naptári évenként elrendelhető ügyelet mértékét. Külön, írásba foglalt megállapodás alapján az alkalmazott egészségügyi munkavállaló többletmunkát vállalhat, amelynek mértéke továbbra sem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 12 órát. Azonban ha a többletmunka kizárólag egészségügyi ügyelet ellátására irányul, annak mértéke nem haladhatja meg a munkaidőkeret átlagában a heti 24 órát. Fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy egészségügyi ügyelet ellátása után a munkáltató köteles pihenőidőt biztosítani a dolgozó számára.
Módosult a vizitdíj fizetés
Ezentúl nem kell kórházi napidíjat fizetni a tartós orvosi kezelés alatt állóknak, amennyiben alapbetegségükkel összefüggésben kezelik őket kórházban.
Mentesülnek azok is, akik legalább 30 alkalommal adtak vért és ezt igazolni is tudják, illetve nem kell a háromszáz forintot megfizetni a tüdőszűrő vizsgálatoknál, amennyiben a szűrés a fertőző betegségek és járványok megelőzése céljából történik. Szintén nem kell fizetni azoknak a fiatal felnőtteknek, akik ugyan elmúltak 18 évesek, de nappali alapfokú és középfokú oktatási intézményben tanulnak, és az ellátást az iskola-egészségügy keretében veszik igénybe.
Fontos változás, hogy hatszáz forintról ezer forintra emelkedik a díj mértéke, ha valaki - akár gyerek, akár felnőtt - a szakorvosi ellátást nem ott veszi igénybe, ahová a háziorvos beutalta, vagy beutaló nélkül keresi fel egy adott járóbeteg-szakrendelést. A 18 év alattiaknak is emelt összegű díjat kell fizetniük, amennyiben indokolatlanul veszik igénybe az ügyeleti ellátást.
A törvénymódosítás szabályozza a vizitdíj visszaigényléséhez szükséges jegyzői adatkezelést. Az eljárás során a jegyző a nyugtán, számlán szereplő nevet, a beteg taj-számát és egyéb adatait csakis az eljárás befejezéséig jogosult kezelni. (A 20 alkalomnál többször kifizetett vizitdíj visszaigényelhető, és ezt a jegyzőnél kell kezdeményezni.)
Változás lesz továbbá, hogy 2007. július 1-je után a kismamák térítésmentesen járhatnak terhesgondozásra és szülhetnek választott orvosuknál. (Jelenleg ezt részleges térítés mellett tehetik.)
A törvény egyértelműsíti a várólisták és az előjegyzési lista fogalmát. Ennek értelmében az előjegyzés olyan előre programozható ellátásokra besoroltak jegyzéke, amelyek tekintetében nem kötelező várólista kialakítása. A várólista és az előjegyzés intézménye megkülönböztetésének további pontosítását szolgálja, hogy az előjegyzés és az adott ellátás elvégzése között 30 munkanapnál nem telhet el több.
A törvény rendelkezései 2007. július 1-jén, a várólistára vonatkozó rendelkezések 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
A törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. (MTI)
MNO
(2007.06.19. 14:31)
