Egyelőre vizsgálják a járványügyi szakemberek, hogy a férfi járt-e külföldön, illetve a fertőzéssel kapcsolatos egyéb körülményeket is - mondta el Müller Cecília. Kitért rá, a férfitől levett vizsgálati minták hétfőn érkeztek a Nemzeti Népegészségügyi Központba (NNK), kedden pedig elvégezték a mintákon a teljes vírusszekvenálást, így nyert teljes bizonyosságot, hogy majomhimlő-fertőzésről van szó.
Müller kifejtette, a majomhimlő egy emberről emberre nem túl könnyen terjedő zoonózis-fertőzés, a megbetegedéshez mindenképpen szoros kontaktus kell. Tünetei közé tartozik a kezdeti szakaszban a rossz közérzet, fejfájás, izomfájdalom, nyirokcsomó-duzzanat, majd megjelennek a kiütések, hólyagok, eleinte jellemzően az arcon, kézfejen és tenyéren, majd az egész testen.
A vírus fertőzőképessége a kezdeti tünetektől fennáll, és egészen addig tart, amíg a hólyagok kiürülnek, és az úgynevezett pörkök leesnek a bőrről. A szakember elmondta azt is, hogy a szoros testi kontaktuson kívül a fertőzés egyéb használati tárgyakkal, például törülközővel, ágyneművel is átadható, ritkábban köhögéssel, tüsszentéssel. A betegség 2-4 hétig tart, a fertőzöttet el kell különíteni. Az Afrikából behurcolt vírusnak két fajtáját, a közép- és nyugat-afrikai különítik el, Európában az enyhébb megbetegedést okozó nyugat-afrikai vírusvariáns van jelen.
Újságírói kérdésre Müller elmondta, a feketehimlő elleni védőoltást csak indokolt esetben, orvosi javaslatra és kórházi körülmények között lehet alkalmazni. A feketehimlő elleni védőoltás beadásának időtartama limitált, tehát a bizonyítottan majomhimlős beteg szoros kontaktjának csak akkor ajánlott az oltás, ha a kontaktus óta nem telt el négy nap. Azzal kapcsolatban, hogy az 1970-es évek vége előtt feketehimlő ellen beadott oltások mennyire védenek a jelenlegi majomhimlő ellen, Müller Cecília azt mondta: pontosan nem lehet meghatározni a védettség szintjét.
