Pár hét múlva kezdődik keleti szomszédunknál a labdarúgó-Európa-bajnokság, a szurkolóknak azonban nem árt az óvatosság. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) figyelmeztetése szerint ugyanis Ukrajnában az elmúlt időszakban fokozottan terjedt a kanyarójárvány. (Tavaly év végén Nyugat-Európában is probléma volt a fertőzés, 2010-ben pedig Bulgáriában 22 ezren fertőződtek meg, közülük 24-en belehaltak). Mivel erősen fertőző vírusról van szó, nem tanácsos 15 hónaposnál kisebb gyermekkel odautazni, ahogy a harmincasoknak sem árt az óvatosság. Jó hír viszont, hogy a magyar lakosság 95-99 százaléka védett.
Oltás a megoldás
Azoknak az Ukrajnába utazó magyar állampolgároknak kell tartaniuk a kanyarótól, akik sem mesterséges, sem természetes immunitással nem rendelkeznek. Az egyetlen hatékony megelőzési módszer a két oltásból álló, kanyaróvírus-tartalmú védőoltás. Ezt az oltási sémát Magyarországon 1989 óta alkalmazzák, de már 1969 óta kötelező a védőoltás.
Mint Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi hivatal járványügyi főosztályvezetője a HáziPatika.com-nak kifejtette, Magyarországon életkorhoz kötött, kötelező oltási rend van érvényben, ennek köszönhetően körülbelül 99 százalékos az oltottsági arány. Az OEK adatai szerint Magyarország 2002 és 2011 között mindössze 9 kanyarós megbetegedést jelentettek.
Európa több országában más a szabályozás, ez az oka, hogy ott komoly járványt okozott a kanyaró az elmúlt években. Ukrajnában az elmúlt időszakban megközelítőleg nyolcezren betegedtek meg, jelenleg napi 130-150 új beteget regisztrálnak.
A felnőttek térítés ellenében az OEK Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában és a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerve vagy más intézmények által működtetett nemzetközi oltóközpontokban kérhetnek oltást.
Ki védett és ki van veszélyben?
Két teljesen védett korosztály létezik Ócsai Lajos szerint: a 43 év fölöttiek, akik természetes úton átvészelték a járványt, illetve a 15 hónaposnál idősebb, de 32 évesnél fiatalabbak, akik a szinte teljes védettséget nyújtó, dupla védőoltást megkapták.
A 34 és 43 év közötti korosztályban azonban lehet, hogy valaki csak egy oltást kapott, és nem kapta meg a fertőzést korábban, így előfordulhat, hogy közülük valaki nem teljesen védett. Azt viszont sajnos csak vérvizsgálattal lehet kideríteni, hogy az 1969 előtt születettek közül valaki átesett-e már a betegségen. Veszélyben lehetnek azok a 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők is, akik még nem kapták meg a kötelező MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola elleni) oltásukat.
Súlyos szövődmények és halálos esetek
Mint Ócsai Lajos a HáziPatika.com-nak elmondta, a kanyaró a legveszélyesebb a gyerekkori "pöttyös betegségek" közül. "A kanyaró légúti megbetegedés, amely annyiban különbözik a többi ilyen betegségtől, hogy a megbetegítő képessége tökéletes. Azaz ha egy osztályteremben a tanárnő fertőz, a gyerekek pedig nem védettek, egy 45 perces óra után mindannyian megfertőződnek" - érzékeltette a vírus fertőzőképességét a szakértő. Ócsai Lajos hozzátette: mivel ez egy vírus, így az antibiotikum nem hat rá, azaz gyógyszerrel nem lehet kezelni, az immunrendszernek kell legyőznie.
A kanyaró vírusa elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők fertőződhetnek meg, hanem azok is, akik kissé távolabb tartózkodnak, és nincsenek beoltva. Ráadásul a kanyarós már akkor is fertőzőképes, amikor még nincsenek látható tünetek: a kiütések megjelenése előtt és után 5-5 nappal tovább tudja adni a fertőzést.
Mint Ócsai Lajos hangsúlyozta: szövődményként fényérzékenység, valamint agyvelőgyulladás vagy más idegrendszeri megbetegedés is kialakulhat. Minden századik betegnél maradandó károsodás lehet. De gége-, légcső- vagy tüdőgyulladást, hörghurutot, kötőhártya-gyulladást, szívizomgyulladást is okozhat. A szakértő figyelmeztetett arra is, hogy átlagosan minden ezredik beteg belehal a kanyaróba, pontosabban a szövődményeként fellépő agyvelőgyulladásba.
