(MTI-Press) - Betegségeket okozó baktériumok szaporodását gátolja meg egy amerikai mikrobiológus felfedezése. Helen Blackwell arra jött rá, hogy sok baktériumfaj csak akkor képes az emberi szervezet immunsejtjeinek megtámadására, ha kellő nagyságú csoport tagja, s erről vegyi úton információt is "szerez". A majdani gyógyszer alapanyagaként is szolgáló speciális oldat éppen ezt az információáramlást teszi lehetetlenné.
A baktériumok között nemcsak fertőzéseket terjesztők, hanem hasznosak is vannak. A károsak, a fertőzők hatástalanítására ma már jól bevált antibiotikumokat adhatnak a betegeknek. Ám nagy hátrányuk, hogy túlságosan is alaposan hatnak, a hasznos mikroorganizmusokat is kiirtják, ráadásul egyes kórokozó törzsek hozzá is szoknak a szerhez, s ellenállóvá válhatnak.
A súlyos betegségeket terjesztő baktériumok megfékezésére az amerikai Egészségügyi Intézet széleskörű programot indított, amelynek állásáról a Nemzeti Vegyész Társaság szeptemberben, a 232. közleményében számolt be.
Az egyik ígéretes kutatás a wisconsini Madison Egyetemen, a 35 éves Helen Blackwell mikrobiológus vezetésével folyik, aki azon fáradozott, hogy találjon egy olyan oldatot, amely a baktériumok kártételét képes megfékezni. Munkája végül is sikerrel járt, bár csak a hetvenötödik kikísérletezett oldata bizonyult a célnak megfelelőnek. Az viszont olyan mértékben, hogy a híres Popular Science (Népszerű tudomány) című folyóirat Blackwell doktornőt féléves ellenőrzés után besorolta a 2007. év tíz legeredményesebb fiatal tudósa közé. (A folyóirat az eredményes, ifjú tehetségeket egybegyűjtő válogatását immár hatodik éve teszi közzé. Mint mindig, idén is a legkülönbözőbb tudományágakban tevékenykedők - csillagászok, matematikusok, kibernetikusok, informatikusok stb.- kerültek a top tízbe).
Helen Blackwell kiderítette, hogy a betegségeket terjesztő, nagyon egyszerű felépítésű baktériumok egymagukban nem képesek megtámadni az ellenálló, azaz immunrendszerünket alkotó sejteket.
Ám, ha - például osztódással - szaporodni kezdenek, megindul közöttük egyfajta információ-átadás. Szinte tájékoztatják egymást, hogy miként kell megtámadni szervezetünk immunsejtjeinket. Ebben segíti őket az a vegyi anyag, amellyel érzékelik, hogy a szaporodásukhoz szükséges mennyiségük, "létszámuk" együtt van. Ez a tulajdonság a quorum-sensing, a - képletesen szólva - "határozatképességre" elegendő létszámuk érzékelése.
A Helen Blackwell által hetvenötödikként alkotott és vizsgált, "beszélgetés-gátló"-nak elnevezett oldat a még csekély számú baktériumok közé adagolva megakadályozza azok egymás közti információ-átadását és ezzel a fertőzőképes mennyiségre szaporodásukat. Kis számban aztán nem képesek megtámadni az immun-sejteket.
A vizsgálat időtartamának lerövidítése céljából a baktériumtenyészeteket mikrohullámú sugárzással melegítették, ezáltal azok olykor hónapokig tartó kifejlődési idejét egy-két napra csökkentették.
A káros baktériumok megfékezését célzó kísérleteket egyelőre embereken még nem kezdték meg. Ám a laboratóriumi körülmények között egyszerű állatokon, férgeken már sikeresnek bizonyultak. A tovább folytatott kísérletektől azt remélik a kutatók: rövidesen kifejleszthetőek lesznek olyan speciális antibiotikumok, gyógyszerek, amelyek csak a betegeket fertőzéssel fenyegető baktériumok elterjedését akadályozzák meg,- a szervezetünk működéséhez szükségeseket azonban nem gátolják a szaporodásban.
Bár elsősorban orvos-gyógyászati a felfedezés, sok más területen is nagy jelentősége lehet. Például a sebgyógyulást gátló kenőcsök, vagy növények táplálékaként adott nitrogén-féleségek fertőzésmentesítésében. Laboratóriumokban pedig segíti a mikrobiológiai kísérleteknél gyakori fertőzések kizárását.
-szj-
