Az egészségügy alapvetően tagállami hatáskör az EU-ban, Brüsszelnek mégis akad tennivalója. Az egyik a "betegmobilitás" erősítése: átmegyek abba a tagországba, ahol jobb a csípőműtét.
A látszólag egészséges házikacsákon és ludakon keresztül terjedhet a jövőben a madárinfluenza - figyelmeztetett a római székhelyű Élelmezésügyi Világszervezet. Joseph Domenech FAO-főállatorvos azt mondta: "Úgy tűnik, minden feltűnés nélkül új fejezet nyílik a madárinfluenza terjedésében Európa kellős közepén."
A hír önmagában sem éppen megnyugtató, de külön fájhatnak a fejek Brüsszelben: az EU közvéleménye a járványok, különösen a madárinfluenza elleni fellépésben többet vár az uniótól. Ez derült ki az Európai Bizottság felméréséből, amelyre a minap bejelentett új egészségügyi stratégiáját alapozta, és amellyel kapcsolatban még az idén várhatóak konkrét bejelentések. Brüsszelben tudatosult, hogy előrelépésre van szükség (egyebek mellett) az idősek ellátásában, az egészséges életmód népszerűsítésében és a tagállami egészségügyi rendszerek közti egyenlőtlenségek csökkentésében is.
- Az EU új kihívásokkal néz szembe. Népessége öregszik, a közelmúlt bővítései pedig szélesbítették a tagállamok közötti egészségügyi szakadékot. A vándorlás, a szakemberek és a betegek máshová költözése, a járványok és a bioterrorizmus mind további kihívások - nyilatkozta Markosz Kiprianu, az illetékes EU-biztos.
Brüsszel egyszerre két oldalról akar erősíteni. Közelítsen egymáshoz az ellátórendszerek minősége, de - mint európai bírósági döntések is alátámasztják ezt a jogot - mehessen át a beteg valamely más tagországba, ha ott jobb ellátást kap. A szélesebb közvélemény előtt inkább csak a turisták sürgősségi ellátási lehetősége ismert, az ehhez szükséges európai kártyát az egészségbiztosítási pénztárnál lehet kiváltani.
Pedig arra is van lehetőség, hogy valaki a sürgősségtől függetlenül más országba menjen akár kórházi kezelésre is, ha ez indokolt - és saját országának egészségpénztára kell hogy állja a számlát, legalábbis addig az összegig, amennyit otthon is kifizetne. Kórházi ellátásnál ezt előre engedélyeztetni kell, rendelőintézetinél nem. Persze nem biztos, hogy jobb a csípőműtét Athénban, vagy ha mégis, szót tudok-e érteni a személyzettel, és a család távollétében ki mossa ki a pizsamámat?
A "betegmobilitás" erősítése azért is indokolt, mert az egyes tagállamok ellátórendszere között még igen nagy a minőségi különbség - ezt támasztja alá a Health Consumer Powerhouse független egészségpiaci elemző nemrég, Brüsszelben közzétett összehasonlító felmérése. A magyar ellátás huszonkilenc ország közül a huszonnegyedik helyre került, mindössze a román, a litván, a lengyel, a bolgár és a lett egészségügyet előzi meg. Arne Björnberg kutatási igazgató a hiányos tájékoztatást és a betegek tehetetlenségét emelte ki a hazai rendszert jellemezve.
Az élre az osztrákok, a hollandok, a franciák, a svájciak és a németek kerültek, őket a négy észak-európai ország követi. Az osztrákok a maximális ezerből kapott 806 ponttal a legjobbak, a magyar egészségügy 513-at kapott. Igaz, egy-két vonatkozásban azért Magyarország is megállta a helyét. "Jó" minősítést kapott a következő szempontok szerint: van a beteg jogaira épülő egészségügyi törvény, kiadják a páciensnek a saját kórtörténetét, aznap kijön a háziorvos, kombinált gyermekoltást adnak, a fogorvosi ellátás pedig a közellátás része.
