A tagállamok és további négy európai ország 2006-ra vonatkozó adatait összesíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központ (ECDC) szerdán közzétett éves összefoglaló jelentése.
Az állatokról emberre átvitt betegségek 350 ezer embert érintenek évente az Európai Unióban. A szalmonellafertőzések száma csökkent 2006-ban, ám így is a második leggyakoribb a zoonózisok közt. Európában 160 ezer embert fertőzött meg 2006-ban (ez 35 eset százezer lakosra) az előző évi 174 ezer bejelentett esethez képest (38 eset százezer lakosra).
A hasmenéssel, lázzal, hányással járó szalmonellafertőzés elsődleges forrása a tojás, a baromfihús, a disznóhús, de a fűszerek és a gyógynövények is fertőzöttek lehetnek. A forgalomban lévő broilerhúsok 5,6 százalékát találták fertőzöttnek az ellenőrök, egyes esetekben a 68 százalékot is elérte a pozitív minták aránya.
Az emberi lisztériafertőzések száma 8,6 százalékkal emelkedett 2006-ban, közel 1583 esetet regisztráltak. E fertőzés népességre vetített aránya 59 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. Bár az egy-kétezres esetszám nem tűnik soknak, mégis veszélyt jelent a gyors ütemű növekedés, hiszen a betegség nagy arányban végződik halállal, főként az idősebbeknél. Különösen veszélyes a terhes nőkre, mert a baktérium képes áthaladni a méhlepényen, magzati fertőzést és vetélést is okozhat. Ételeink közül a sajtok, a kész hal- és hústermékek hordozzák a legnagyobb kockázatot az emberi lisztériafertőzés szempontjából.
175 ezer fölött volt 2006-ban a Campylobacter-fertőzések száma az Európai Unióban. Ez 46 esetet jelent minden százezer lakosra. A campylobacteriosis gyulladást okoz, néha véres hasmenéssel, lázzal, fájdalommal. A fertőzés forrása leggyakrabban a baromfihús. Átlagosan a broilerhúsok 35 százalékát találták fertőzöttnek az ellenőrök, de volt olyan mintavétel is, amelynél az összes próba kétharmada pozitívnak bizonyult. Gondot jelent, hogy az embert érintő fertőzésnél csakúgy, mint az állatoknál, az eddig alkalmazott antibiotikumokra rezisztenssé válik a baktérium. A gyógyítására használt ciprofloxacin az esetek csaknem felénél (45 százalék) hatástalan. A súlyos fertőzések megfelelő terápiája így veszélybe kerülhet.
A 2006-os zoonózisjelentéssel kapcsolatban Jakab Zsuzsanna, az ECDC igazgatója kiemelte azt a tényt, hogy a zoonózist okozó baktériumok egy része egyre ellenállóbb a szokványos antibiotikum-kezelésekkel szemben. "Ez a trend aggodalomra ad okot az egészségüggyel foglalkozók számára" - áll az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal közleményében.
